A honvédelmi miniszter szerdán közzétett videójában hangsúlyozta, hogy a beszerzéseket a haderő tényleges szükségletei alapján határozzák meg. Az uniós hitel 15 százalékát a szűken vett katonai kiadásokon túli, szélesebb védelmi célokra fordíthatják, így a közlekedési és a technológiai tárca fejlesztési igényei is bekerültek a programba. A fennmaradó forrásokat elsősorban a honvédség képességeinek fejlesztésére szánják.
A tervezés során a NATO hosszú távú vállalásait is figyelembe veszik. A szövetség célja, hogy tagállamai 2035-ig a GDP-jük 5 százalékát fordítsák védelmi célokra, amelyből 3,5 százalékpontot közvetlen katonai kiadásokra, további 1,5 százalékpontot pedig szélesebb biztonsági és védelmi beruházásokra különítenének el. Ruszin-Szendi Romulusz szerint a magyar fejlesztéseket az ország pénzügyi teherbíró képességéhez kell igazítani, ezért a beszerzéseknél mértékletes forrásfelhasználásra törekednek.
Az Európai Bizottság október 28-án hagyta jóvá Magyarország 5,4 milliárd eurós SAFE-tervét, a hitel tényleges folyósításához azonban további uniós jóváhagyásokra és megállapodásokra is szükség van. A SAFE az Európai Unió 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramja, amely hosszú lejáratú, kedvezményes kölcsönökkel támogatja a tagállamok közös beszerzéseit és védelmi beruházásait.
A konkrét magyar beszerzések teljes listája egyelőre nem ismert. A honvédelmi tárca közlése alapján a program egyszerre szolgálhatja a már megkezdett fejlesztések finanszírozását és új eszközök beszerzését, miközben a kormány a következő években fokozatosan kívánja megerősíteni az ország védelmi képességeit.
(MTI)
