Magyar Péter: Többezer tonna követ mozgatnak meg 3-4 hét alatt

Óriási munka zajlik a Paksi Atomerőműnél. A Duna vízszintje az átmeneti kedvezőbb vízállás után ismét apadhat, a kormány ezért rapid módon, a tervek szerint 3-4 hét alatt egy olyan dunai duzzasztót, más szóval fenékküszöböt épít a folyóba, amellyel biztosítható lesz az, hogy a vízszint ne csökkenjen a kritikus szint alá az atomerőmű hűtőcsatornájánál. Csütörtökön délelőtt megkezdődött a fenékküszöb megemelése a Dunán a Paksi Atomerőműnél. Többezer tonna követ mozgatnak meg, de mikor történik meg a várható ökológiai hatások felmérése? 

Lesz lehetőség gyors beavatkozásra

A beruházást kiemeltnek minősítette a kormány, és összesen 6 milliárd forintba fog kerülni. A miniszterelnök bejelentette: ha elkészül a fenékküszöb, akkor ezzel a megoldással akár egy méterrel is megemelhető a vízszint a Duna paksi szakaszán. A munkákat már csütörtökön megkezdték és első körben 35 ezer, majd 110 ezer köbméter követ fognak felhasználni. 

A miniszterelnök szerint a beruházással pár héten belül biztosítható, hogy a dunai vízszint az atomerőmű hűtőcsatornájánál ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá. 

A fenékküszöb építésével párhuzamosan helyezik készenlétbe Paksnál azt a két egyenként 80 méter hosszúságú bárkát, amelyek irányított elsüllyesztésével rövid távon akár 20-30 centiméterrel is megemelhető a Duna vízszintje a kritikus paksi szakaszon. Ezzel az átmeneti megoldással a fenékküszöb elkészültéig elkerülhető az atomerőmű teljes leállítása. Vagyis az azonnali beavatkozásra a két bárka elsüllyesztésével lesz lehetőség, a hosszabb távú megoldást a fenékküszöb adhatja.

Magyar Péter azt mondta, hogy a kormány lényegében versenyt fut az idővel, mert a Duna vízszintje az elmúlt napokban átmenetileg emelkedett, de a vízügyi előrejelzések szerint 4-5 napon belül ismét mínusz 136-137 centiméter környékére süllyedhet. A miniszterelnök csütörtök délután a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a friss adatok szerint mínusz 119-120 centiméter körül áll a vízszint Paksnál. A kormányfő közölte, hogy péntek reggelre mínusz 121 centimétert várnak a szakemberek, és a mostani előrejelzések szerint a vízállás vasárnap vagy hétfőn érheti el a mínusz 132 centiméteres szintet, amelynél a jelenleg üzemelő két turbinából egyet le kellene állítani. A helyzet nem lesz jobb, három-hat napra látnak a szakemberek előre - mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter.

 Intézkedések nélkül ismét felmerülhet az atomerőmű teljes leállítása, ami óriási kárt okozhat a magyar gazdaságnak. De az első és legfontosabb feladat az atomerőműnél nukleáris biztonság megőrzése – emelte ki a kormányfő.

Gigászi munka kezdődik

A fenékküszöb egy olyan műtárgy, amely lényegében nem látszik ki a vízből, de megemeli a vízszintet – mondta még korábban az Mfornak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.

A létesítmény kialakítása úgy történik, hogy a vízben lévő kőpaplanra rétegről rétegre építik fel magát a fenékküszöböt. A munkálatok során nagyméretű, többtonnás köveket helyeznek el a mederben. A kivitelezés teljes egészében víz alatt zajlik, ezért a kövek pontos beépítése és a szerkezet stabilitásának folyamatos ellenőrzése különösen összetett műszaki feladat. A fenékküszöb megépítése nagyjából 3-4 hetet vesz igénybe.  

A kivitelezés minden lépését vízügyi és nukleáris szakemberek tervei alapján hajtják végre, a tervezésbe bevonták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértőit. Az építkezés helyszíne a Paks, és Dunaszentbenedek. Paks esetében az atomerőmű területén zajlik a munka. Napi 24 órában dolgoznak, éjjel a munkaterületet bevilágítják, a több tízezer tonna követ rendkívül rövid idő alatt kell a bányákból kitermelni és Paksra szállítani, az utakat ehhez meg kell erősíteni, egy ilyen munka megtervezése és kivitelezése normál körülmények között hosszú idő, de most az engedélyeztetési eljárás és a beruházás egyszerre történik. 

Ez egy valid megoldás

Hasonló fenékküszöböt legutóbb Dunakilitinél építettek a magyarok 1995-ben. Az építkezést az indokolta, hogy 1992-ben a szlovákok Dunacsúnynál elterelték a Dunát, emiatt rendkívül káros folyamatok indultak el és megkezdődött a Szigetköz kiszáradása. A helyzet mentésére épült meg a Dunakilitinél a fenékküszöb. A Dunakilitinél lévő létesítmény alapvető feladata a Duna főmederbe érkező 400-600 köbméter per másodperc közötti vízhozam megemelése és a gravitációs vízbetáplálás biztosítása a szigetközi hullámtéri ágrendszereibe.  

Badóczi Sándor a mostani paksi építkezésre reagálva úgy fogalmazott lapunknak, hogy teljesen „valid dolog” Paksnál a fenékküszöb megépítése, de el kell gondolkodni azon, hogy ne az a „jó magyar megoldás” szülessen,  hogy hirtelen „tüzet oltunk, de ezzel még nagyobb tüzet rakunk”, vagyis nem foglalkozunk azzal, hogy milyen hatással lesz ez a műtárgy a Duna élővilágára.

Nem maradhat el az ökológiai hatásvizsgálat

Az nyilvánvaló, hogy mint minden krízishelyzetben hozott döntésnek, így a fenékküszöbnek is megvan a maga kockázata – erről már a Telexnek beszélt dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője, aki kiemelte, hogy egy ilyen beavatkozás komoly hatással lehet a Duna ökoszisztémájára.

A fenékküszöb megváltoztatja a vízszintet, a hordalék mennyiségét, ezért Samu Andrea szerint nem maradhat el az ökológiai hatásvizsgálat pótlása.

A WWF Magyarország szakértője azt mondta, hogy a fenékküszöböt úgy kellene kialakítani, hogy a műtárgy ne akadályozza meg a Dunában a hosszirányú átjárhatóságot a hordalék és az élővilág számára, és minimalizálja a mederfenék további mélyülését. „Ha a meder mélyebbé válik a beavatkozástól, kisvízkor még alacsonyabb vízállások várhatóak az alvízi részeken, vagyis a folyó fenékküszöb utáni szakaszán. Ez pedig hozzájárulhat a térség kiszáradásának gyorsulásához” – mondta Samu Andrea. 

Tudjuk, hogy mi történt azzal, aki a gordiuszi csomót késsel vágta el

Budapest főtájépítésze a Facebook-oldalán szintén azt írta, hogy a fenékküszöb Paksnál nem lehet végleges megoldás. „Azért, mert a duzzasztott víz szivattyúzható vízmagasságot ad ugyan, de plusz vízhozamot nem várhatunk ettől a megoldástól. A járható út az lehet, hogy az erőművet középtávon le kell választani a Dunáról, hűtőtoronynak hívják a megoldást. Nem két fillérbe és nem két percbe kerül” – fogalmaz Bardóczi Sándor. 

Budapest főtájépítésze szerint egy fenékküszöb éppen olyan ökológiai gát, mint egy vízlépcső: akadályozza a vízi élőlények szabad áramlását. „Ha a fenékküszöb állandósul, s itt Közép- és Kelet-Európában az ideiglenesnek induló dolgok a legállandóbbak ….majd kerül rá egy ikerzsilip is ….már készen is van a vízlépcső” – írja. 

Álláspontja hasonló, mint a WWF Magyarország szakértőjének: vagyis az az alapvető baj, hogy a fenékküszöb megfogja a hordalékot, emiatt többet kell majd kotorni, az alvizen viszont ez a hordalék hiányozni fog, a Duna medre Paks alatt tovább mélyül, és vele együtt a térség talajvize is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy drasztikusan csökkenni fog Paks alatt a talajvíz. 

„Most dől el pontosan, hogy csak az energetika és a vízépítés, vagy a vízminőség, a talajvízszint-emelés, a vízbázisok, az ökológia és a fenntarthatóság is számít-e. Egy válságnak vannak gyors beavatkozási pontjai, de mögötte mindig kell lennie hosszútávú stratégiának is. Hogy mit gondolunk egy komplex problémáról. Mindannyian tanultuk, hogy mi történt azzal, aki a gordiuszi csomót késsel vágta el” – fogalmaz a Facebookon Bardócz Sándor.