A GDPR alapján vizsgálatot indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával összefüggésben – jelentette be Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfőn elmaradt ülése után tartott informális egyeztetésen.
A hatóság elnöke szerint az ügyben több adatkezelő szerepe is felmerülhet. Így a vizsgálat nem feltétlenül korlátozódik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára (ÁBTL), hanem az adatokat átadó szervezet tevékenységét is érintheti.
A múlt szerdán közzétett, mintegy 60 ezer nevet tartalmazó állambiztonsági adatbázisban ugyanis 164 olyan személy is hálózati személyként jelent meg, akit valójában a kommunista állambiztonság megfigyelt. Köztük volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke, az MDF egyik alapítója is.
Az adatokat átadó hivatal szerepe is felmerült
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója a hétfői egyeztetésen elmondta, hogy a problémás adatokat október 5-én kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól, strukturálatlan Excel-táblázat formájában.
Az egyes személyek állambiztonsági besorolását kétszámjegyű kódok jelölték, ezek azonban 164 esetben eltérő helyen szerepeltek az adatsorokban. A feldolgozás során emiatt a megfigyelteket tévesen hálózati személyként azonosították.
A főigazgató ismét elnézést kért az érintettektől, és megerősítette, hogy felajánlotta lemondását.
Apáti István, a nemzetbiztonsági bizottság Mi Hazánkhoz tartozó elnöke szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal felelősségét is indokolt megvizsgálni. Úgy véli, tisztázni kell, milyen állapotban és milyen forrásból kerültek az adatok a levéltárhoz.
Már korábban jelezték a vizsgálatot
Péterfalvi Attila már a hétfői egyeztetés előtt, a Patriótának adott interjúban beszélt arról, hogy a NAIH-hoz egyedi panasz és közérdekű bejelentés is érkezett az ügyben, ezért vizsgálatot indítanak.
A hatóság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a tévesen ügynökként feltüntetett személyek bírósághoz fordulhatnak kártérítésért vagy sérelemdíjért. Ezek megítélése ugyanakkor nem az adatvédelmi hatóság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik.
(MTI)
