Baka András felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt a magyarok maguk akartak dönteni a sorsukról, ezt a reményt azonban szovjet tankok tiporták el. A magyarok segélykérései eljutottak az ENSZ-hez, de a nemzetközi közösség nem tudta megakadályozni a forradalom leverését – tette hozzá.
Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a közgyűlésben jelen lévő országok közül sokan befogadták az 1956-os forradalom után Magyarországról elmenekülteket.
„Ma Ukrajna a függetlenségének megőrzéséért harcol” – hangsúlyozta. Az államfő leszögezte: Magyarország elítéli Oroszország teljes körű agressziós háborúját – amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot –, és kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása mellett.
Magyarország azt akarja, hogy a diplomáciai úton vessenek véget az öldöklésnek, a tartós békének azonban tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását – emelte ki.
Baka András: az ENSZ bizalmi válságban van
Az ENSZ bizalmi válságban van, és túl gyakran marad tétlen, amikor a nagyhatalmak és szövetségeseik megszegik a szabályokat – erről is beszélt Baka András köztársasági elnök.
A Magyarország nevében felszólaló államfő hangsúlyozta: egyetlen ország sem állhat a törvények felett, és nem mérhetjük más mércével szövetségeseinket, mint a többi országot. Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy hátat kell fordítani az ENSZ-nek.
„Szükségünk van rá, és arra is, hogy működjön” – fogalmazott Baka András. Mint mondta, az ENSZ-nek cselekvőképesnek kell lennie, valamennyi tagállamával méltányosan kell bánnia, és mindenkire ugyanazokat az elveket kell alkalmaznia.
Korábban a Sándor-palota azt közölte, hogy Baka András New Yorkban Alar Karisszal, Észtország elnökével, valamint Alexander Stubb finn elnökkel folytatott kétoldalú egyeztetést.
