Felsorolni is nehéz, hogy az utóbbi időben hány ügyben került az érdeklődés középpontjába a Budapesti Önkormányzat. Az első helyre a kormánnyal kötött megállapodás kívánkozik, ami mások mellett egy 120 milliárd forintos mentőcsomagot, egy közös, fővárosi és állami üzemeltetésű közlekedésszervező cég létrehozását, valamint egységesített parkolási rendszer kialakítását is tartalmazza. De a romló közbiztonság, a közterületi problémák, a szolidaritási hozzájárulási adó jövője, az önkormányzatok autonómiája, vagy éppen a 2036-os budapesti olimpia is folyamatos beszédtémát képeznek.
A főváros is nagyon várja a 2027-es költségvetési törvényt
„Karácsony Gergely főpolgármester várhatóan 9 órára hívja össze a Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülését” – kezdte a legfontosabb előterjesztésekről szóló beszámolóját Kiss Ambrus.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója először azt emelte ki, hogy megérkezett az államtól a főváros számlájára az a 120 milliárd forint, amiből az önkormányzat tartozás nélkül rendezte a 2023. január 1. és 2026. december 31-e között rá eső, összesen 90 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulási adó befizetését. Cserébe pedig a folyamatban lévő perektől eláll az állammal szemben.
„Jelenleg 25 milliárd forintnyi lekötött állampapírunk van, nem nagyon emlékszem arra, hogy korábban lett volna ilyenre példa. Készpénzben 5 milliárd forintja van a Fővárosi Önkormányzatnak. Vagyis összesen 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ez persze az iparűzésiadó-bevételek beérkezésével és az esedékes kifizetésekkel változni fog”
– fogalmazott a főigazgató.
A Fővárosi Önkormányzat hosszabb távú pénzügyi kilátásairól azt mondta, ahhoz, hogy 2027-től fenntartható pályára kerüljön a költségvetés, a folyó kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban kell lenniük. Ha pedig szufficit keletkezik (vagyis a bevételek meghaladják a kiadásokat), akkor tud a főváros saját forrásból fejlesztéseket csinálni.
Kiss Ambrus hozzátette: nagyon várják, hogy a jövő évi központi költségvetésből kiderüljön pontosan, hogyan is alakul majd a szolidaritási hozzájárulási adó és az államtól kapott normatív támogatás összege. A főigazgató az Mfor kérdésére is megerősítette, hogy a hamarosan megjelenő költségvetési tervezetből ezt már biztosan látni fogják, a törvény pedig reményei szerint eloszlatja majd a szolidaritási adót jelenleg belepő ködöt.
Bezsebelte a gratulációt a XV. kerület
A témánál maradva Kiss Ambrus gratulált a XV. kerületnek, amely 3,2 milliárd forintot kap vissza a Magyar Államkincstártól, miután a Fővárosi Törvényszék jogellenesnek minősítette a 2024-es szolidaritási hozzájárulás beszedését.
„Aki nem perel, az nem tud nyerni. Azt viszont sajnáljuk, hogy a Budapesti Önkormányzat és a XV. kerület mellett csak a budaörsi és a százhalombattai önkormányzat indított pert a szolidaritási hozzájárulási adó miatt a 2026 eleji kormányrendelet szerint. Ha másképp alakult volna, lehet, hogy hamarabb változott volna a rendszer”
– tette hozzá Kiss Ambrus. Aki szerint az Alkotmánybíróság döntése világossá tette: új alapokra kell helyezni a szolidaritási hozzájárulási adó rendszerét. „Önmagában a csökkentés nem fog megfelelni az Alkotmánybíróság döntésének, hanem egy új beszedési eljárásra van szükség” – fogalmazott.
Januártól jöhet a közös BKK
Az október 30-i előterjesztések között szerepel a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. fele részben állami, fele részben önkormányzati tulajdonú, közös közlekedésszervezővé való átalakítása is. A képviselőknek dönteniük kell a részvényesi és együttműködési megállapodás jóváhagyásáról.
„Ez a szindikátusi megállapodás jelöli majd ki a kormány és a főváros pontos jogait, a munkamegosztást és teszi egyértelművé a feladatokat. Ha ezt elfogadja a Fővárosi Közgyűlés, akkor 2027. január 1-től fordulunk át az új működési modellbe”
– mondta el Kiss Ambrus.
A jelenlegi tervek szerint a közös közlekedésszervező működtetése 170 milliárd forintjába fog kerülni jövőre a fővárosnak, ami hogyha maradt volna teljesen önkormányzati tulajdonban, mindennel együtt 230 milliárd forintra rúghatott volna. Kiss Ambrus hangsúlyozta, az új közlekedésszervező cég működéséről egészen 2030-ig, tehát a mostani kormányzati ciklus végéig megállapodtak.
Közös parkolási rendszer
A kormány és a főváros közötti megállapodás sarkalatos pontja volt a közös parkolási rendszer létrehozása, ami a belső kerületi polgármesterek felháborodását váltotta ki. Most a parlament előtt pattog a labda: az országgyűlési képviselőknek módosítaniuk kell az önkormányzati törvényt, illetve a közúti közlekedési törvényt, hogy megvalósulhasson az új szisztéma.
„Jövőre még mindenképp egy hibrid év lesz a parkolási rendszer üzemeltetésében, hiszen az január 1-jétől még a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, a bevételek is hozzájuk érkeznek. Ha a parlament módosítja a szükséges törvényeket, akkor a közös parkolási rendszer 2027. április 1-jétől indulhat el. Az így létrejövő pénzügyi alapból származó nyereséget pedig útfelújításokra kell költeni”
– magyarázta Kiss Ambrus. A BKK egyébként már elkezdte a kerületi igények felmérését, hogy az utak állapota miatt hol lehet szükséges a beavatkozás.
A valóság szebb, mint a Facebook és a TikTok
Ha már a főváros és a kerületek közötti nézeteltérések: Kiss Ambrus szerint az a kép, ami a közösségi médián keresztül látható a folyamatos civakodásról és vitákról, nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
„A Facebook-posztok és a haragos TikTok-videók világán túl szoros együttműködés van a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között”
– hangsúlyozta. A főigazgató példaként hozta, hogy az október 30-i közgyűlésen öt olyan előterjesztés is szerepel, ami kifejezetten a kerületek és a fővárosi önkormányzat együttműködéséről szól (a IV.-kel, a VIII.-kal, a XI.-kel, a XIII.-kal és a XIX.-kel). Ezek közül az egyik a Margitsziget jogi helyzetének rendezéséről szól, ami a fővárosi fenntartásból ismét visszakerülhet kerületi kezelésbe.
Kérdéseink: a közterületek állapota és romló közbiztonság
Az Mfor először a folyamatosan rengeteg kritikát kapó budapesti közterületi helyzettel és a romló közbiztonsággal kapcsolatban kérdezett.
„Már a nyár óta heti rendszerességgel zajlanak az egyeztetések a belső kerületek és érintett szervezetek bevonásával, amelyeken a kormány képviselője megfigyelőként vesz részt. Néha a (hulladékgazdálkodás megszervezéséért felelős – a szerk.) Mohu képviselői is csatlakoznak” – kezdte válaszát Kiss Ambrus. Majd felvázolta, hogy szerinte egy három síkon jelen lévő, összetett problémáról van szó.
Az első a hajléktalankérdés, aminek a kezelésére a főváros évi 10-11 milliárd forintot költ el. A főigazgató szerint „szakmai konszenzus van arról, hogy a budapesti belső kerületekben nem növekedett a hajléktalanok száma.”
Novemberben Budapesten elsőként egy éjjeli melegedőt nyitnak a Dózsa György úton, ami a Göncz Árpád tér, a Lehel tér és a Nyugati tér környezetében lévő hajléktalanok számára lehet segítség. Kiss Ambrus azt várja, hogy egy ilyen éjjeli melegedővel „könnyebben megteremthető az a bizalmi légkör”, ami egy klasszikus átmeneti szálláson hiányzik.
A második problémakör a palackozáshoz kapcsolódik, ami körül egy nagyon heterogén és szociálisan leszakadt réteg alakul ki, amely jövedelemszerzési célból váltja vissza az üvegeket.
A harmadik nagy gond pedig a szerhasználókhoz köthető, és Kiss Ambrus ezt nevezte a leglátványosabb problémának. A főigazgató kiemelte, hogy sokat költ a főváros a szerhasználókkal foglalkozó civil szervezetek támogatására, de „kell még erőfeszítéseket tenni”.
Ez az összetett problémakör azonban szerinte „rendpárti eszközökkel nem oldható meg, hanem szociális megoldásokért kiált.” Kiss Ambrus szerint az imént felvázolt problémakör teljes egészében nem is Budapesten, hanem részben vidéken keletkezik, viszont a fővárosban csapódik le. Az építőipar átmeneti visszaesése is hozzájárulhat a közterületi problémák fokozódásához.
Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy a főváros szerint reálisan teljesíthető-e az a 20 milliárd forintos megtakarítás jövőre, amit a budapesti önkormányzat vállalt a 120 milliárd forintos állami támogatásért cserébe.
„Önmagában a kamatkiadásokon ennek a negyedét megspóroljuk már. Tavaly 14 milliárd forintot fizettünk kamatokra, ezt jövőre 9 milliárd forintra le tudjuk vinni”
– válaszolta Kiss Ambrus. További tételeket nem árult el, de reálisnak tartja a költségek ekkora mértékű megfogását.
