SimCity a Közvágóhídnál, de ki fogja megépíteni a harmadik ütemet?

A kivitelező eddig a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt volt, az viszont kérdéses, hogy az övék lesz-e a folyatás is. A Déli Körvasút harmadik ütemének beruházási tenderét ugyanis márciusban visszavonták, a V-Híd szerződéseit pedig túlárazottság miatt vizsgálja az új kormány, mivel csak a Ferencváros és Kelenföld között húzódó vasúti pálya bővítése 338 milliárd forintba került. 

SimCity a Közvágóhídnál 

Július 24-e és 26-a között teljes szélességében lezárták a Soroksári utat a Kvassay Jenő út és a Vágóhíd utca között. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy előkészítsék a terepet, majd elhelyezzék a több mint 2500 tonnás, 109 méter hosszú acélhidat a Soroksári út fölött. 

Vitézy Dávid Facebook-posztjában elmondta, hogy a híd fontos szerepet kap a teljes Déli Körvasút megépítésében, ez lesz az új Közvágóhíd vasútállomás alapja, az itt leszálló utasok pedig közvetlen kapcsolattal tudnak majd átszállni a Csepelre vagy a Ráckevére tartó HÉV-re, illetve a 2-es villamosra.

A beruházás részeként három új vasúti megállóhelyet alakítanak ki, az egyik a Közvágóhídnál lesz, a másik a Nádorkert megállóhely a budai oldalon a Mol Campus közelében. A harmadik, a Népligetnél az Üllői út felé tervezett megállóhely kivitelezési terveit viszont a nulláról kell újrakezdeni – tette hozzá a miniszter. 

Évtizedekre szóló fejlesztéssel gazdagodik Budapest

A Déli Körvasút terveit még 2020 és 2022 között a Nemzeti Közlekedési Központ megbízott vezérigazgatójaként mutatta be Vitézy Dávid. Már akkor azzal érvelt, hogy a körvasúton áthaladó vonatokkal az utasok gyorsabban bejuthatnak olyan fővárosi csomópontokra, amelyeket eddig csak “kerülőúton”, tehát például valamelyik főpályaudvar érintésével tudtak megközelíteni.

 

Jelenlegi túlságosan szűk a keresztmetszet, vagyis kevés vonat tud áthaladni ezen a szakaszon, ez megakadályozza az elővárosi vasúti közlekedés sűrítését, miközben egyre többen jönnének be a városba Érdről, Vecsésről, Pécelről vagy Biatorbágyról. A Déli Körvasút megújításának része a három új állomás mellett, hat új híd, gyalog-, és kerékpáros átjárók és zajvédő falak megépítése. 

2024-ben indult a kivitelezés

A fejlesztés során elsőként a Rákóczi híd melletti vasút híd háromvágányossá bővítése készült el 36 milliárd forintból. A második ütemben 2024-ben a Hamzsabégi úton kibővítették a vágányokat, és tervben volt  a már említett két új állomás megépítése is 364 milliárd forintért, az egyik Mol-toronynál lévő Nádorkert, a másik pedig a Közvágóhídnál megépítendő állomás volt. A forrást részben állami támogatások adták volna, részben pedig az akkor még csak remélt uniós források.

2024-ben mintegy 113 milliárd forint, vagyis 290 millió euró uniós támogatást kapott a Déli Körvasút beruházása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF). A projekt költsége 2024-re elérte a nettó 182 milliárd forintot, ezt tetézte a már lezárult Déli összekötő vasúti híd korszerűsítésének 36 milliárdos tétele. A beruházási munkákat Mészáros Lőrinc legnagyobb vállalata, a V-Híd nyerte el.

Második mohácsi Duna-híd? 

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026 április végén jelentette be, hogy felülvizsgálhatják a V-Híd Zrt.-vel kötött szerződést, mert a cég túllépte a határidőket, és nem az eredeti műszaki tartalommal valósítja meg a beruházás. A Magyar Hang például arról írt, hogy eleinte csaknem két éven át csupán egy vágányon közlekedhetnek majd a vonatok, a tervezett két vágány helyett, és az eredetileg tervezett 2029-es átadás is csúszhat minimum egy évet.

Az új kormány azt is megállapította, hogy a Ferencváros és Kelenföld között húzódó kétvágányú vasúti pálya négy vágányúvá bővítése 338 milliárd forintba kerül, ami hasonlóan súlyosan túlárazottságnak számít, mint amit a Mohácson megépülő Duna-hídnál láttak.

A Magyar Hangnak nyilatkozó szakmai forrás szerint a csúszás és az eltérő műszaki tartalom miatt az is felmerült, hogy az állam kötbér kifizetését igényelje a V-Hídtól, ami a szerződéses érték 20-30 százaléka, és akár 100 milliárd forint is lehet. Ezt a „veszélyt” a V-Híd vezetői is érezhették, mert még a kormányváltás előtt, idén márciusban szerződésmódosítást kértek az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, de Lázár János akkori miniszter elutasította őket. Az Átlászó azt írta, hogy ezt követően még márciusban vissza is vonták azt a tendert, amely a Déli Körvasút harmadik ütemére vonatkozott, vagyis a Ferencváros állomás átépítésére és a harmadik vasútállomás, a Népligeti vasútállomás tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzésére.

Vasárnap Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy kérdéses, ki fogja elvégezni a Népligeti állomás építését, amelynél még a tervezést is a nulláról kell kezdeni. Hozzátette: a teljes Déli Körvasút projekt is csak leghamarabb négy év múlva készülhet el. 

A közlekedési és beruházási miniszter több fórumon is beszélt arról, hogy a beruházási törvény a mostani formájában túlközpontosított és lebénítja az állami beruházási rendszert. Álláspontja szerint Lázár Jánosék nemcsak beruházásokat állítottak le, hanem felszámolták az intézményi tudást és kapacitást is, ezért az új kormánynak újra kell építenie az állami beruházási rendszert. Az biztos, hogy a Déli Körvasútra az források megvannak, zömében uniós forrás lesz a fedezet, és az építkezés elemei szerepelnek a kormány 10 éves Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervében. 

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium azt is kiemelte, hogy a fővárost és az agglomerációt érintő fejlesztések között kiemelt helyen szerepel a szentendrei, a csepeli és a ráckevei hévek rekonstrukciója, akadálymentesítése, és járműcseréje, valamint a Nyugati pályaudvar és térsége rekonstrukciója.