Trócsányi felidézte, hogy miniszteri kinevezése után átvilágítást rendelt el a Végrehajtói Kamaránál, amely súlyos működési problémákat tárt fel. A korábbi tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a vizsgálat alapján a kamarában nem volt rend. Az átalakítás előkészítésekor a végrehajtási rendszer államosítása is felmerült, ezt azonban végül elvetették, mivel a folyamat évekig tarthatott volna, és jelentős költségvetési kiadásokkal járhatott volna.
A minisztérium ezért a korábbi kamara helyett végrehajtói kar létrehozása mellett döntött, amelynek működését és gazdálkodását miniszteri biztos felügyelte. A változtatások részeként a végrehajtói kinevezéseket felsőfokú jogi végzettséghez kötötték, időtartamukat pedig hét évben határozták meg. Trócsányi szerint ez utóbbi rendelkezés fegyelmező eszközként is szolgált, mivel a végrehajtók nem határozatlan időre kapták meg megbízatásukat.
A volt igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a végrehajtói kar elnökét nem ő nevezte ki, hanem maguk a végrehajtók választották meg. Megítélése szerint a bevezetett változtatások alkalmasak voltak a korábbi rendszer hiányosságainak kezelésére. A parlamenti vizsgálóbizottság ugyanakkor továbbra is a végrehajtási rendszerben történt visszaélések körülményeit és az esetleges jogi, illetve politikai felelősséget vizsgálja.
Nem érzi magát felelősnek a Schadl–Völner-ügyben
Trócsányi elmondta, hogy a büntetőeljárás érintettjei közül Völner Pál korábbi államtitkár és Petrik Béla végrehajtói kari hivatalvezető kinevezése fűződik hozzá. Schadl Györgyöt ugyanakkor nem ő nevezte ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar élére, hanem a végrehajtók választották meg elnöknek. A volt miniszter szerint a végrehajtási rendszer felügyeletét az erre kijelölt államtitkárok látták el, akiknek szakmai alkalmasságában nem kételkedett.
A meghallgatáson Völner Pál kiválasztásának körülményeiről is beszélt. Felidézte, hogy Répássy Róbert államtitkár távozása után a Google keresőjének segítségével nézte meg, kik rendelkeznek jogi végzettséggel a Fidesz parlamenti frakciójában. A lehetséges jelöltek közül végül azért választotta Völnert, mert korábban már rendelkezett államtitkári tapasztalattal.
Trócsányi hangsúlyozta, hogy miniszterként megbízott munkatársaiban, és abból indult ki, hogy képesek megfelelően ellátni a rájuk bízott feladatokat. Állítása szerint 2019-ben abban a meggyőződésben adta át a minisztérium vezetését, hogy a végrehajtási rendszer megfelelően működik. A korábbi tárcavezető ezért nem tartja magát felelősnek a később kirobbant korrupciós ügyben.
A parlamenti vizsgálóbizottság a végrehajtási rendszerben történt visszaélések hátterét, valamint az intézményi és politikai felelősség kérdését vizsgálja. A Schadl–Völner-ügyben a vád szerint a végrehajtói kar korábbi elnöke jogtalan előnyöket juttatott Völner Pálnak, hogy befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket. Az érintettek büntetőjogi felelősségének megállapítása a bíróság feladata.
(MTI)
