A parlament 2026. június 23-án fogadta el az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a csomag több más jogszabály mellett a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (Kbt.) is módosítja.
A javaslat rögzíti, hogy az abban foglalt változások az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálják.
Ennek értelmében csak átlátható gazdasági szereplő indulhat közbeszerzésen a jövőben, vagyis pontosan tudni fogjuk, hogy ki az adott cég tulajdonosa.
Az egyik legfontosabb módosítás, hogy bekerül a Kbt-be az átlátható gazdasági szereplő fogalma. Ez alatt olyan gazdasági szereplőt kell érteni, aki tényleges tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára teljesen feltárja, vagyis megismerhetővé teszi az adott cég tulajdonosait és vezetőit. A módosítás szerint nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó sem olyan gazdasági szereplő, aki nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek. Azt, hogy ki átlátható gazdasági szereplő, az az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) mindenki számára publikus felületén tudható meg - mondta az Mfor kérdésére Dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szenior ügyvédje.
Az összeférhetetlenségi szabályok is szigorúbbak lesznek.
„A módosítás az összeférhetetlenségi vélelmet kiterjeszti az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tényleges tulajdonosára és ezen tényleges tulajdonosok hozzátartozóira is. Kikerül a Kbt-ből, hogy a hozzátartozóknak egy háztartásban kell élniük a felsorolt személyekkel. Így szélesebb körben zárják ki a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét” - fejtette ki a Baker McKenzie szenior ügyvédje.
A hvg.hu azt is kiemeli, hogy az összeférhetetlenségi szabályok módosításával kizárnák a közbeszerzési eljárásból azokat a szervezeteket is, amelyek bizonyos közjogi vagy állami tisztségviselők, illetve hozzátartozóik tulajdonában állnak (de az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozna ez a rendelkezés). „Ebbe a körbe tartozna például a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és alelnökei, a Kormány tagjai, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék elnöke, több nagy hatóság vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke” - írják.
Az is fontos változás, hogy a jövőben az ajánlatkérőknek az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződések esetén az EKR-ben közzé kell tenniük 12 havonta az adott időszakban teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírását, a teljesített kifizetések összegét és azokat az információkat is, hogy eltértek (ha eltértek) valamiért az eredeti szerződésben vállalt kötelezettségeiktől.
A módosítást a parlament már elfogadta, a rendelkezések a kihirdetést követő harmadik naptól lépnek hatályba. Arra, hogy várhatóan ez mikor történhet meg Dr. Vass Réka azt mondta, hogy a eljárásrend szerint az Országgyűlés döntését követően 5 napon belül az Országgyűlés elnöke megküldi a törvényt a köztársasági elnöknek, akinek 5 napon belül alá kell azt írnia, ha nem küldik tovább az államfő a tervezetet az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára. A módosított szabályozást ezt követően hirdethetik ki a Magyar Közlönyben.
