A francia tüntetéshullám odáig fajult a mögöttünk hagyott hétvégén, hogy október 18-án, vasárnap este Emmanuel Macron francia elnök (aki vélhetően nagyrészt a francia zavargások miatt, Magyar Péter miniszterelnök meghívása ellenére, nem jön Budapestre október 23-án) egy tízperces beszédet intézett a néphez, amelyet a közszolgálati és a legnagyobb országos kereskedelmi televíziók is élőben közvetítettek. Az államfő úgy fogalmazott, hogy „mindannyian dühöt és szégyent éreznek”, és határozott fellépést ígért a francia városok védelme érdekében. A beszédről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Ezt követően, hétfő este kihirdették a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat. Ettől függetlenül október 24-e szombatra újabb tüntetések szerveződnek a francia nagyvárosokban, amelyeken vélhetően ismét akár több százezren is részt vehetnek. A tüntetések mögött álló legfőbb diákszervezetek ugyanis arra panaszkodtak Emmanuel Macron vasárnap esti beszéde után, hogy a francia államfő „a legcsekélyebb választ sem adta” a követeléseikre – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
Persze azt, hogy milyen válaszokat tud adni a politika, alapjaiban határozza meg az eleve nagyon kifeszített francia költségvetési helyzet. Amit ráadásul a múlt hétvégén a szélsőbaloldali csoportok által okozott pusztítás is tetéz.
„Az elmúlt napokban több mint 1 milliárd eurós károk keletkeztek a városokban (ami 363 forintos euróárfolyammal számolva 363 milliárd forintnak felel meg – a szerk.). Az épületek, közintézmények helyreállításában nagy szerepet vállalnak majd a biztosítók, és vélhetően magánszemélyek is beszállnak a finanszírozásba, de az államnak is hozzá kell járulnia ehhez a feladathoz”
- mondta el a portál megkeresésére Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A teljes cikkből kiderül, hogy milyen pályán mozog a francia gazdaság és melyek a tüntetők legfontosabb követelései. Arról is olvashatnak, hogy a francia radikális jobboldal vezetője, Marine Le Pen milyen esélyekkel indul a fél év múlva tartandó, jövő évi franciaországi elnökválasztáson.
