Az egyre bizonytalanabb nemzetközi gazdasági környezetben az Európai Uniónak gyorsabban kell reagálnia az energiaárak emelkedésére és az ipart sújtó versenyhátrányokra. Erről is tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelben, ahol a gazdasági versenyképesség javítása mellett a közös költségvetés és az EU további bővítése is napirendre került.
Az egyik legsürgetőbb problémát továbbra is a magas energiaárak jelentik, amelyek nemcsak a vállalatok működési költségeit növelik, hanem a háztartásokra is komoly terhet rónak. Az uniós vezetők ezért összehangolt európai fellépést sürgetnek, amely figyelembe veszi az egyes tagállamok eltérő helyzetét.
A tervek között szerepel a leginkább érintett iparágak állami támogatási lehetőségeinek meghosszabbítása, az európai olajfinomítók kapacitásának hatékonyabb kihasználása, valamint az energiaigények önkéntes összehangolása. Az Európai Bizottságtól további rövid távú intézkedéseket is várnak az árak mérséklése érdekében.
Fotó: Európai Unió
Az energiaellátás biztonságának erősítése mellett a kibocsátáskereskedelmi rendszer átalakítása is előtérbe került. Az EU célja, hogy mérsékelje a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árának ingadozását és annak villamosenergia-árakra gyakorolt hatását, miközben fenntartja a klímavédelmi célokat. Hosszabb távon a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és a hálózatfejlesztések révén csökkentenék Európa kiszolgáltatottságát a fosszilis energiahordozók piacának.
Kevesebb adminisztrációval javítanák a vállalkozások helyzetét
Az energiaárak mellett az uniós szabályozás bonyolultsága is egyre komolyabb versenyképességi problémát jelent. A vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk a különböző adminisztratív és jelentéstételi kötelezettségek teljesítésére.
Brüsszelben ezért az engedélyezési eljárások felgyorsítását, az előírások egyszerűsítését és a felesleges bürokratikus terhek visszaszorítását sürgették. Az Európai Bizottságnak új javaslatokat kell kidolgoznia, amelyek megkönnyíthetik a vállalatok működését, és ösztönözhetik a beruházásokat.
Az év végéig több fontos gazdasági jogszabályról is lezárnák a tárgyalásokat. Ezek között szerepelnek az iparfejlesztést, az energiahálózatokat, a digitális gazdaságot és az autóipart érintő szabályozások. Az egységes európai piac működését is javítanák, többek között a tagállamok közötti kereskedelmet akadályozó eltérő előírások felszámolásával.
Az év végéig eldőlhet az EU következő költségvetésének sorsa
A gazdasági kérdések mellett az Európai Unió 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi kerete is a tárgyalások középpontjába került. A tagállamok célja, hogy még 2026 végéig politikai megállapodás szülessen a következő hétéves költségvetésről.
Erre azért van szükség, hogy a kapcsolódó jogszabályokat 2027-ben elfogadhassák, és az új költségvetési időszak kezdetén, 2028 januárjában ne akadjon meg az uniós támogatások kifizetése.
A csúcstalálkozón az EU további bővítéséről is szó esett. A tagállamok vezetői stratégiai jelentőségűnek tartják az új országok felvételét, ugyanakkor a csatlakozást továbbra is a szükséges reformok teljesítéséhez, különösen a jogállamisági követelmények betartásához kötik.
A bővítési folyamatban Montenegró jutott újabb fontos szakaszhoz: már zajlik a csatlakozási szerződés előkészítése, és az ír uniós elnökség a fennmaradó tárgyalási fejezetek ideiglenes lezárását is célul tűzte ki. Ehhez azonban további reformokat kell végrehajtania a nyugat-balkáni országnak.
