Kína, mint a világ legnagyobb energiaimportőre nemcsak az olcsó, csővezetéken érkező orosz gázra számít, hanem fokozza a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát is északi szomszédjától. Ezek az alternatív, tengeri úton történő beszerzések nemcsak az import diverzifikálásának eszközei, hanem az Oroszországgal való kapcsolatokat is erősítik. Vlagyimir Putyin elnök az LNG-t Oroszország jövőbeli energiaexport-terveinek kulcsfontosságú elemévé tette, és ehhez szüksége van a szankcionált árut átvenni hajlandó vevőkre – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Oroszország maga tavaly óta építi a saját LNG árnyékflottáját, több mint egy tucat, orosz, indiai és egyéb országban bejegyzett fedőcégekhez regisztrált hajót halmozva fel, miközben az Egyesült Államok és Európa kormányai újabb, és fokozott nyomást helyeznek az orosz olaj és gáz vásárlóira Moszkva 2022-es ukrajnai inváziója miatt.
Fotó: Depositphotos
Egy LNG-árnyékflotta kiépítése azonban nem könnyű feladat, mivel a -162°C-os cseppfolyósított gázt szállító hajók más termékeknél bonyolultabb technológiát igényelnek a rakodáshoz és a szállításhoz. Mára már közel 8 ezer különböző méretű olajszállító tartályhajó üzemel, de a teljes LNG-flotta csak körülbelül 800 hajóból áll, és így helyzetük elrejtése nagyobb kihívást jelent, mint az olajtankereké.
Oroszország nemrég végrehajtotta az első „árnyékflottás” hajóról hajóra (STS) történő cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodását, egy kínai gázszállító céggel együttműködve. Műholdfelvételek és részleges helyzetjelentő, úgynevezett AIS-adatok arra utalnak, hogy az átrakodás Malajzia partjainál történt 2025. október 18-án a 170 471 köbméteres Perle és a 145 ezer köbméteres CCH Gas között.
Kína nem csak megrendelő
Ugyanakkor a kínai hajógyárak állítólag szankcionált orosz LNG-szállítóhajókat is kiszolgáltak. Két hajót – a Sputnik Energyt és az East Energyt – karbantartás közben figyeltek meg Zhoushanban, ami arra utal, hogy a kínai létesítmények alapvető technikai támogatást nyújthatnak Oroszország szankcionált LNG-logisztikájához – írja a BNE Intellinews.
Ha a hír igaznak bizonyul, az jelentős változást jelentene: Kína ahelyett, hogy pusztán a kedvezményes gáz piacaként szolgálna, valójában az úgynevezett oroszországi megkerülő exportrendszer mögötti fizikai infrastruktúra fenntartásában is segítene. Ezek a fejlemények azt jelzik, hogy Peking szerepe Oroszország szankciókat megkerülő energiakereskedelmében mélyül és diverzifikálódik is.
Összességében az látszik, hogy Kína a szankcionált LNG passzív befogadójából egy tágabb rendszeren belüli, az Oroszország exportkapacitásának fenntartását célzó csomóponttá válik. Peking a Kreml szankciók kijátszására irányuló stratégiájának alapvető elemévé válik – ami megkérdőjelezi, hogy Kína hosszabb távon bevonható-e egyáltalán a globális szankciós architektúrába. Azonban kérdéses, hogy meddig hajlandó elmenni az orosz energiaágazat nemzetközi korlátozásokkal szembeni védelmében.
