A Bizottság az összes uniós forrás elérését a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötné, írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár. Ez jelentős szigorítás ahhoz képest, hogy a pénzek befagyasztása jelenleg „csak” a kohéziós források egy részére, valamint a Helyreállítási Alapra vonatkozik Magyarország esetében.
Rossz hír Magyarország szempontjából az is, hogy a gazdálkodóknak, valamint a szegényebb régióknak szánt támogatások lényegesen kisebb részét teszik majd ki a teljes uniós költségvetésnek, mint eddig, legalábbis a bizottsági tervezet szerint.
Ugyanakkor több pénzt fordíthatnak majd védelemre (összhangban a NATO által elvárt katonai kiadásnöveléssel), valamint innovációra.
Az EU az említett hét évben 1816 milliárd euróból gazdálkodna, ami az összesített uniós GDP 1,26 százalékát tenné ki, szemben a jelenlegi 1,1 százalékkal. 865 milliárd euró juthat mezőgazdaságra, halászatra, kohéziós politikára, valamint szociálpolitikára, 410 milliárd eurót fordíthatnak versenyképességre, ezen belül kutatásra és innovációra, 200 milliárd euró pedig „külső célokra” megy el – ezen belül 100 milliiárd eurót szánnak Ukrajna támogatására.
A magyar kormány már előzetesen, a a kiszivárgott információk alapján jelezte, hogy „fellázad” a bizottsági terv ellen. A költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése – tehát minden uniós ország beleegyezése –, valamint az Európai Parlament hozzájárulása is szükséges, a tárgyalások 2-2,5 évig is eltarthatnak.
További részletek a Privátbankár cikkében.
