November 3. sorsdöntő napnak bizonyult az Egyesült Államok életében, alapjaiban formálta át ugyanis azt, hogy milyen lesz a Trump-adminisztráció következő két éve a 2028-as elnökválasztásig.
Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a Republikánus Párt számára a létező legrosszabb forgatókönyv zajlott le. Azt sejteni lehetett, hogy a kongresszus alsóházában, a 435 főből álló képviselőházban elveszíti az elnök pártja a többséget (hiszen itt minden hely kiadó volt), arra viszont előzetesen lényegesen kisebb volt az esély, hogy a felsőházban, azaz a szenátusban is megtörténik ez (itt 33 szenátori szék sorsáról döntöttek az amerikai szavazók idén).
Ráadásul a szenátus elvesztésének módja csak egy újabb pofon volt, hiszen a republikánusok nem kicsit, hanem nagyon kikaptak – amennyiben a jelenleg még nem kihirdetett két államban, Mississipiben és Alaszkában is a demokraták nyernek, 56 demokrata szenátor ül majd szemben a 44 republikánussal. Ez a hét ábrája:
Trumpra személyesen mondtak nemet a választók
A kudarc éjszakáján Trump a saját közösségi oldalán, a Truth Social-en egyebek mellett azzal magyarázta a Republikánus Párt vereségét, hogy ő személyesen nem volt rajta a szavazólapokon, különben „földcsuszamlásszerű” győzelem született volna. Ennek különös pikantériája, hogy a kampányhajrában a csatatérállamokban (azaz a hagyományosan egyik párthoz sem húzó régiókban) pont azzal biztatta a republikánus választókat, hogy a saját politikai jövője, az intézkedései és az elnöki öröksége is a választás tétje. Ezt utasították most el az amerikaiak.
Az NBC választások napján készült exit-pollja szerint jelentősen romlott az amerikai választók gazdasági helyzetértékelése Donald Trump első elnöki ciklusához képest. Míg a 2018-as félidős választásokon a szavazók 68 százaléka kiválónak vagy jónak ítélte az amerikai gazdaság állapotát, addig az NBC News idei, szavazóhelyiségekből kilépők körében végzett felmérése szerint már csak 25 százalék vélekedik így.
A választók a saját anyagi helyzetüket is kedvezőtlenebbül értékelik. Nyolc évvel ezelőtt 85 százalékuk számolt be arról, hogy a családja pénzügyi helyzete javult vagy változatlan maradt az előző két évben. Idén viszont a választók 82 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a családja anyagi helyzete romlott vagy legfeljebb stagnált az elmúlt két év során – ez köszönt vissza a félidős választások eredményében is.
