„Látjuk azokat a lenyűgöző reformokat, amiket a Tisza-kormány a beiktatása óta megtett a magyar jogállamiság helyreállítása érdekében. Ez azonban egy folyamatos munka, így további előrelépést sürgetünk” – válaszolta Brüsszelben Delphine Colard, az Európai Parlament szóvivője laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu kérdésére.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A brüsszeli pozitív jelzések ellenére (aminek leglátványosabb jele a korábban zárolt, 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás feloldása volt) talán meglepő, hogy a 2018-ban az EP által a magyar jogállamisági problémák miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján elindított eljárás még mindig „függőben van”, vagyis továbbra sem zárták le. Azok után sem, hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja október végén három napot Budapesten töltött, a látogatását pedig egy kifejezetten pozitív értékelés közzétételével zárta.
„A Tisza-kormány már számos lépést megtett az állami intézmények vagy a média felszabadítása érdekében, miközben jelentős antikorrupciós intézkedéseket hozott például az európai uniós források felszabadítása céljából. Azonban még mindig sok mindennek teljesülnie kell”
– fogalmazott a holland Tineke Strik, az EP állandó magyar jelentéstevője a brüsszeli ülésteremben. A magyar jogállamiság helyzete még terítékre kerül majd decemberben, az EP plenáris ülésén.
A napi egymillió eurós bírságot sem idén fogják eltörölni
Persze nemcsak a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megszüntetése célja a magyar kormánynak, hanem az Orbán-kormány alatt az uniós menekültügyi szabályok súlyos megsértése miatt kiszabott napi 1 millió eurós büntetés eltörlése, esetleg utólagos kompenzálása is.
Ezt az összeget ugyan ténylegesen nem kell befizetni, de az Európai Unió levonja Magyarország uniós forráskeretéből. Brüsszeli forrásaink nem tudták megerősíteni, hogy a bírság elengedése még az idei évben megtörténhet, de reményüket fejezték ki erre vonatkozóan. A kérdésről egyébként az Európai Unió Bírósága dönt, amely előfeltételként határozta meg a magyarországi menekültügyi és migrációs szabályozás jelentős módosítását, ami a Tisza-kormány számára belpolitikai kockázatokkal járhat.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy mit gondol az Európai Parlament a Tisza kétharmados parlamenti többségének kockázatairól, illetve a magyarországi választási törvény reformjáról.
