3p

A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.

Hszi Csin-ping szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség gazdasági növekedéséhez elengedhetetlen a kereskedelmi és beruházási akadályok lebontása, valamint az ellátási láncok zavartalan működésének biztosítása. A kínai elnök bejelentette, hogy országa 20 millió dollárral, mintegy 6,7 milliárd forinttal támogatja az APEC-tagok közötti gyakorlati együttműködést. A regionális szabadkereskedelmi térség kialakítását közös célnak nevezte, amelyhez a kereskedelmi megállapodások összehangolására és az adminisztratív akadályok csökkentésére is szükség van.

A kínai elnök a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia fejlesztését is kiemelte. Szerinte az intelligens vámügyi és közlekedési rendszerek, valamint a határokon átnyúló fizetési megoldások egyszerűsítése jelentősen javíthatja a térség gazdasági versenyképességét. Sencsenben új kutatóközpontot hoznak létre, amely az APEC-tagok közötti szakpolitikai együttműködést segíti. Kína emellett a tiszta energia, a digitális infrastruktúra, az adatáramlás és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére is új együttműködési intézményeket tervez.


Fotó: MTI/EPA/AAP/Lukas Coch

Donald Trump ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia fejlődését az ipari forradalom óta bekövetkezett legjelentősebb technológiai átalakulásnak nevezte. Az amerikai elnök szerint a technológia hatalmas lehetőségeket teremthet a gazdasági növekedésben, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a lehetséges kockázatokat. Washington azonban elutasít minden olyan nemzetközi szabályozási törekvést, amely korlátozná a fejlesztéseket. Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az ázsiai és csendes-óceáni térség stabilitása mellett, és jelezte, hogy várakozással tekint a Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal csütörtökre tervezett háromoldalú találkozó elé.

A csúcstalálkozó egyik fontos diplomáciai fejleménye volt Takaicsi Szanae japán miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai megbeszélése, amelyre japán kormányfő és orosz államfő között 2019 óta először került sor. A mintegy félórás egyeztetésen Takaicsi egy Oroszországban kémkedés gyanújával fogva tartott japán újságíró azonnali szabadon bocsátását kérte. Emellett szorgalmazta a Japan Tobacco oroszországi érdekeltségeinek ideiglenes külső kezeléséről szóló rendelet visszavonását. A japán kormány tájékoztatása szerint a két vezető egyetértett a párbeszéd folytatásának szükségességében, a Kreml azonban a találkozót egyelőre nem erősítette meg nyilvánosan.

A japán–orosz kapcsolatok jelentősen megromlottak az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió után, amikor Tokió szankciókat vezetett be Moszkvával szemben. A mostani egyeztetés ezért a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szempontjából is figyelemre méltó. Az APEC-csúcs így a gazdasági együttműködés mellett a nagyhatalmak közötti politikai párbeszédnek is teret biztosít, miközben a kereskedelmi korlátozások, a technológiai verseny és a nemzetközi biztonsági kérdések továbbra is komoly nézeteltéréseket okoznak.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!