Ezt Didier Reynders igazságügyi biztos mondta el a Népszavának a testület idei jogállamisági jelentéséről szóló háttérbeszélgetésen. A politikus emlékeztetett: több mint egy évvel ezelőtt hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az EU alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. Az EB ezért jelenleg nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból. Ez csak az egyik pénzbefagyasztási eljárás a sok közül, amelyet Brüsszel bevetett az Orbán-kormánnyal szemben, és nem azonos az EU költségvetési érdekeit védő jogállamisági procedúrával.
A jelenlegi költségvetési ciklusban bevezetett feltételrendszer alapvető eleme, hogy a tagállamok csak akkor kaphatnak EU fejlesztési támogatásokat, ha azok felhasználása során betartják a közösen elfogadott szabályokat és az Alapjogi Charta előírásait. Azonban az Európai Bizottság februárban indított kötelezettségszegési eljárásában megállapította, hogy a szuverenitásvédelmi törvény sérti az EU demokratikus értékeit, valamint ellentétes az Alapjogi Chartában rögzített több alapvető joggal, például a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, a személyes adatok védelméhez, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságához, az egyesülési szabadsághoz, az uniós polgárok választójogához, továbbá a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogokkal.
Az Európai Bizottság szerdán elfogadott éves jelentése a jogállamiság helyzetéről szintén többször foglalkozik a szuverenitásvédelmi törvénnyel, kiemelve, hogy az akadályozza a civil szféra működését.
