Balázs Péter a 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásról azt mondta: ez "óriási fordulat" volt az ország életében. 2004. április 30-án este az ünnepség a Hősök terén olyan volt, mint „egy újévi buli”, ahol óriási tömeg várta az éjfélt, az uniós csatlakozás pillanatát.
Akkor egy 10 éves periódus zárult le – Magyarország 1994-ben adta be a csatlakozási kérelmét, és 1998-ban kezdte meg a tárgyalásokat, jelentette ki Balázs Péter, aki Magyarország Európai Unióhoz kiküldött állandó képviselője volt nagyköveti rangban 2004-ig.
"Teli voltunk várakozással, ami egy nagyon széles nemzeti egységen nyugodott”, fogalmazott.
Miután „Medgyessy Pétert saját koalíciója tulajdonképpen megpuccsolta,” „elég zűrzavaros lett a kormányzás,” „kicsit összezavarodott az ország”, a csatlakozási cél elérése után elveszett a cél. Az Orbán-kormány pedig már 2011-ben elkezdett „frontálisan beszélni” az Európai Unió ellen, fogalmazott.
A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos esetleges háttéralkukat firtató kérdésre Balázs Péter azt mondta: volt egy olyan elképzelés uniós szinten, hogy a keleti országok kezdetbe ne kapjanak teljes jogú tagságot, ezt azonban Magyarország más érintett országokkal együtt hevesen ellenezte. A csatlakozás kérdésében volt egy politikai folytonosság Magyarország részéről, a tárgyalási folyamat pedig a „legnagyobb nyilvánosság előtt folyt”. A lezárásra 2002. december 13-án került sor. A csatlakozást még megerősítette egy népszavazás is 2003. áprilisban.
Balázs Péter szerint a tárgyalások során voltak kényes ügyek, például a külföldi autógyáraknak adott hazai támogatás kérdése. Magyarország visszamenőleg ezeket nem volt hajlandó átszabni.
Szerinte az akkori kormányfő, Medgyessy Péter „egy bizalmas vacsorán” még a tárgyalások megszakításával is megfenyegette az uniós tárgyalókat, és végül elérte, hogy ne kelljen visszamenőleg átszabni a támogatásokkal kapcsolatos szabályokat.
Az árnyoldalakra vonatkozó felvetésre elismerte, hogy a nagy, tőkeerős külföldi cégek beáramlottak az új tagállamokba, és elkezdték kiszorítani a helyi kereskedelmi cégeket, a helyi kisipart.
Arra a kérdésre, hogy ha most adná be Magyarország a csatlakozási kérelmet, felvennék-e az EU-ba, azt válaszolta: „biztosan nem”.
Ha csak az elmúlt 10-14 évben hazánk ellen indult kötelezettségszegési tárgyalásokat nézzük, „nagyon sok tárgyalnivalónk lenne”. A jelenlegi kormány egy szuverenistának nevezett vonalat visz, és „tudatosan szembeszáll az unióval”. Szerinte egyébként mind a nemzetállamok Európája, mind az Európai Egyesült Államok koncepciója rossz.
Balázs Péter szerint ugyanakkor az EU-tagságunk nincs veszélyben, mert annak ma is erős többségi támogatottsága van társadalmilag, és már nagyon összefonódtunk Európával.
Azzal kapcsolatban, hogy miben kellene fejlődnie az EU-nak, elmondta: az uniós közösség saját sikerének az áldozata, ezért nőtt nagyon nagyra, és nem igazította hozzá a belső működését ehhez a taglétszámhoz. Szerinte „sokkal erősebb végrehajtó ág kellene”, és „kevesebb plenáris”, „több többségi döntés” és „kevesebb vétó”. Emellett kevesebb témát kellene alaposabban csinálni.
A Magyarországnak járó uniós pénzek vitájával kapcsolatban azt mondta: az EU által támasztott feltételek nem lehetetlen feltételek, hanem olyanok, amelyeket Magyarország a csatlakozással felvállalt, csak azóta eltért azoktól.
Ha teljesítenénk ezeket, „napokon belül” jönne a pénz Magyarországra. Szerinte ez továbbra is szakmai kérdés az EU részéről.
Ami az aktuálpolitikai témákat illeti, a Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatban azt mondta: a Tisza Párt vezére egy társadalmi várakozást teljesít be. Szerinte „egy művelt, bátor, jó kiállású” emberről van szó, aki „bírja a média kérdéseit”, és „tömegeket mozdít meg”.
A politikai programjáról viszont még nagyon keveset árult el, és kérdés, milyen tartalommal és arcokkal tölti meg a pártját.
Balázs Péter szerint a mostani EP-választáson a részvételi arány valószínűleg magasabb lesz, mint a korábbiak esetében. Ez jó alkalom arra, hogy a pártok kapjanak visszajelzést a népszerűségükről. Mivel Magyarországon az utóbbi hónapokban „felkavarodott” a belpolitika, ezért várhatóan többen fognak elmenni. Ez lesz a startvonal a 2026-os választásokra.
Az esetleges hatalomváltással kapcsolatban, saját tapasztalatai alapján azt mondta: kormányozni nem könnyű, és már 4 év után kellene egy frissítés.
„Nagyon egészségtelen, ha mindig ugyanaz a politikai csapat kap újabb mandátumot”, és nem működnek az egyéb kontrollfunkciók.
Megjegyezte: Orbán Viktor stratégiája az volt, hogy előrehozta az önkormányzati választást, és biztos nyerőre vette a két választást (az önkormányzatit és európai parlamentit).
De történt egy váratlan dolog, és „ezek a politikában nagyon fontosak”.
Ez a kegyelmi botrány kipattanása volt, amely még Novák Katalin köztársasági elnököt is elsodorta. Ezzel párhuzamosan színre lépett egy addig ismeretlen személy, Magyar Péter, és eközben uniós szinten is engednie kellett az Orbán-kormánynak.
A teljes, mintegy 50 perces beszélgetést a fenti videóban tekinthetik meg, vagy podcastként is meghallgathatják.
Hogyan hallgassunk podcastet?
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podcast lételeme, hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően, hogy milyen eszközön szeretné hallgatni, itt találhat párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
Podcastünk az Apple Podcasts-en >>
Hallgassa meg korábbi podcastjeinket is!
