Az NFM fejezetének büdzséje az idei 1212 milliárd forintról 2018-ban 1353 milliárdra emelkedik, miközben tervezett saját bevételei 65 milliárd forintról 56,29 milliárd forintra csökkennek. A fejezet kiadásaiból jövőre csaknem 464 milliárd forintot tesznek ki a hazai felhalmozási kiadások. A tárca személyi juttatásokra az idei 8,18 milliárd forint után jövőre 11,69 milliárddal számolhat a költségvetési javaslat alapján. A fejezeten belül jelentős összegeket fordíthat a tárca közlekedési ágazati programokra, csak a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,4 milliárd forint juthat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a hozzá tartozó intézmények a 2018-es költségvetési javaslat szerint jövőre 369 milliárd forintot költhetnek el, amiből több mint 90 milliárd forint a saját bevétel, miközben az idén mintegy 275 milliárd forint kiadást irányzott elő a büdzsé, és valamivel több mint 70 milliárd forint saját bevételt terveztek. A fejezeten belüli számos változás közül a legnagyobb tétel a szakképzési centrumok működtetése, ami önmagában 145 milliárd forint kiadás. A tárca személyi juttatásokra az ideihez némileg többet, mintegy 11,5 milliárd forintot tervez költeni.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), amely önálló fejezet a költségvetésben az idén több mint 146 milliárd forintos büdzsével rendelkezett, amiből 3,2 milliárd forint saját bevétel. Ez jövőre 197 milliárdra nő, a saját bevételek változatlan szintje mellett, a NAV beruházásokra 19 milliárd, felújításokra 1,5 milliárd forintot költhet. A személyi juttatások összege az előterjesztés szerint valamivel több lesz az ideinél, 99,4 milliárd forint.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fejezete viszont valamivel az ideinél kevesebb lesz 2018-ban, 208,99 milliárd forintra csökken az egy évvel korábbi 225 milliárdról, miközben a tárca tervezett saját bevétele 33,27 milliárdról 32,34 milliárdra mérséklődik. Működési kiadásra mintegy 192 milliárd forint fordítható, amiből a bevétellel fedezett összeg 32,25 milliárd forint. Az FM 11,992 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat. A tárca személyi kiadásai viszont emelkedhetnek jövőre, összegük megközelíti az 5 milliárd forintot az idei csaknem 4,4 milliárdot követően.
Több jut jövőre terrorellenes célra
A Belügyminisztériumnál csaknem 26 milliárd forintos bevétellel számolnak, ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel. A hazai működési költségvetésből, a felhalmozási költségvetésből, valamint az európai uniós fejlesztési költségvetésből az idei 667 milliárd forintnál több, 759,8 milliárd forint bevétel érkezne a BM-hez.
A legszembetűnőbb változás, hogy a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2017-re 100 millió forintot irányzott elő a büdzsé, 2018-ra ugyanerre a célra 50 milliárd forintot fordíthatnának. Hasonló változás figyelhető meg a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadásoknál: idén 100 millió forintot irányoztak elő erre a célra, jövőre működési kiadásként 410 millió forintot, felhalmozási kiadásként pedig csaknem 1,1 milliárd forintot tüntettek fel erre a célra.
Jelentősen nő a BM igazgatási költségvetése; csak személyi juttatásokra több mint kétszer annyit költhet a javaslat szerint 2018-ban, mint az idén. Az idei költségvetésben 3,3 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra, jövőre 7,5 milliárdot. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,2 milliárd forint helyett 4,4 milliárd forintot fordíthatna személyi juttatásokra.
A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2018-ban az ideihez képest: a személyi juttatások összege 12,7 milliárdról 13 milliárd forintra nőhet. Dologi kiadásokra azonban az ideinél jóval többet fordíthatnak, 584 millió forint helyett 2,3 milliárdot.
Ugyancsak dologi kiadásra fordíthat az ideinél jelentősen nagyobb összeget a büntetés-végrehajtási szervezet: 20 milliárd forint helyett 31 milliárdot. A büdzséből kiolvasható, hogy 2018-ban is folytatódhatnak a börtönberuházások, ugyanis beruházási célra az idei 22,7 milliárd forinttal szemben 25,6 milliárd forintot költhet í tervek szerint a szervezet. Nő a személyi juttatások összege is az eddigi 40 milliárd forintról 47,38 milliárd forintra.
A rendőrségnél ugyancsak a személyi juttatások összege nő, az idei 206 milliárd forinttal szemben 218 milliárdot fordítanak erre a célra. Jelentős beruházások is várhatóak a szervezetnél: idén erre a célra 6,6 milliárd forintot fordíthattak, jövőre 16 milliárd forintot. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,6 milliárd forintról 6,9 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,6 milliárd forintról 13,8 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 1,1 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra. A jogelőd Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ korábban 891 millió forintot fordíthatott erre a célra. A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 52 milliárd forintról 55 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint.
Nem változik érdemben a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol a korábbi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz hasonlóan 3,6 milliárd forintos keret szerepel erre a célra a büdzsé javaslatában. A januártól felállt új szervezet ugyanakkor kétszer annyit, 458 millió forintot költhetne beruházásokra, mint elődje. Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 10,4 milliárdról 11,5 milliárd forintra.
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (erre az évre 260 millió forint az előirányzat). Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 27 milliárd forinttal szemben 32 milliárdot.
Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása viszont 100 millió forinttal, 700 millió forintra nőne. A 2017-re előirányzott 10,1 milliárddal szemben jövőre 14,4 milliárd forint jutna a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra, 3,5 milliárd forint helyett azonban csak 2,8 milliárd forint állna rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra. Csaknem 100 millióval több, 823 millió forint juthat jövőre a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatására.
MTI
