Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 163,1 milliárd forint volt augusztusban, a nyolchavi deficit pedig 979,9 milliárd forintot tett ki, szemben a tavalyi első nyolc hónap 274 milliárd forintos hiányával - közölte a részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön. Az adatok megegyeznek az előzetesen közöltekkel.
A tavalyi azonos időszakit jelentősen meghaladó hiányt a minisztérium azzal magyarázta, hogy ebben az évben a tavalyi összeg csaknem kétszeresét, 1324,6 milliárd forintot tettek ki az uniós projektekkel összefüggő kifizetések. A lakásépítési támogatások összege 33,8 százalékkal nagyobb volt, és az iskolakezdés megkönnyítése érdekében a szeptemberben esedékes családi támogatások - így a családi pótlék - kifizetését augusztusra előrehozta a kormány, ami összességében 33 milliárd forintot tett ki. Az MNB kiemelte: az uniós módszertan szerinti, GDP-arányos 2,4 százalékos hiánycél az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett továbbra is biztonsággal teljesíthető.
A bevételi oldalon a tavaly novemberi hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás hatásai már egyértelműen láthatóak. A bérszínvonal általános emelkedésének és a családok támogatásának köszönhetően a vállalkozói adóterhek mérséklése ellenére érdemben növekednek a foglalkoztatáshoz és a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek.
Az év első nyolc hónapjában a központi költségvetés 1019,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 71,7 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 110,8 milliárd forintos többletet értek el.
A központi alrendszer 2017. augusztus végi 11 616,3 milliárd forintot kitevő bevételei az előző év azonos időszakához képest magasabban álltak, elérték a 871,1 milliárd forintot. Ezen belül jelentősen növekedtek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek.
A bevételek közül a társasági adóból az év első nyolc hónapjában 329,0 milliárd forint bevétel keletkezett, az előző év azonos időszakának értékétől 41,9 milliárd forinttal maradva el. A lemaradásában szerepet játszik a 2017-től hatályos, egységesen 9 százalékos adókulcs alapján meghatározott, a korábbinál alacsonyabb adóelőleg-kötelezettség.
Az általános forgalmi adóból 2270,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 173,8 milliárd forinttal magasabb. A jövedéki adóból származó bevétel az év első nyolc hónapjában 646,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 7,9 milliárd forinttal magasabb.
A pénzügyi tranzakciós illetékből 143,0 milliárd forint volt a bevétel, amely az egy évvel korábbinál 12,3 milliárd forinttal magasabb. A növekedés hátterében a Kincstár és a pénzforgalmi szolgáltatók magasabb befizetése áll. A személyi jövedelemadó bevétel az év első nyolc hónapjában 1261,4 milliárd forint volt, amely 128,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések augusztus végi összege 233,5 milliárd forint volt, amelynek meghatározó tétele, 149,5 milliárd forint a termőföld-értékesítésből származott. A központi alrendszer 2017. augusztus végi 12 596,2 milliárd forint összegű kiadásai 1577,0 milliárd forinttal teljesültek magasabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2017. év első nyolc hónapjában 116,9 milliárd forintot tettek ki, ami 33,8 százalékkal magasabb a 2016. év azonos időszakához viszonyítva. A családi támogatásokra az idei első nyolc hónapban összesen 311,1 milliárd forintot fordítottak, ezen belül jelentős a családi pótlékra kifizetett 241,7 milliárd forint, az előrehozott családi támogatás összege 33,0 milliárd forint volt.
A büdzsé nettó kamatkiadása 637,6 milliárd forint volt, 11,4 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
MTI
