A német pénzügyminisztérium szakértőinek előzetes vizsgálatából az derül ki, hogy négyféle lehetséges megoldás kínálkozna az alap "ellátására": az egyik változat szerint az euróövezeti jegybankok devizatartalékainak egy része képezné az EMF pénzalapját. Egy másik változat szerint az intézmény megmentési akcióihoz maga csapolná meg a nemzetközi hitelpiacokat. További megoldás lehet, hogy a résztvevők befizetnének az alapba, illetve, mint negyedik variáció, hogy azok az országok finanszíroznák működését, amelyek államháztartása már nehéz helyzetben van.
Ha a résztvevők befizetéseiből működne az alap, ez Németország - mint a legnagyobb uniós gazdaság - számára 50 milliárd eurós kiadást jelentene.
Az EMF gondolata a súlyos görög költségvetési és adósságválság kapcsán merült fel. A szervezet az eddigi nyilatkozatok alapján hangsúlyozottan nem a Nemzetközi Valutaalap versenytársa lenne, de építene az IMF tapasztalataira és hasonló, sőt szigorúbb beavatkozási mechanizmussal ruháznák fel.
Nem vetette el az Európai Valutaalap létrehozásának gondolatát Nicolas Sarkozy francia elnök, a német pénzügyminiszter ugyanakkor a Financial Times-ban szigorú feltételeket javasolt egy ilyen intézmény létrehozásához, és felvetette, hogy a költségvetésük rendbetételére képtelennek bizonyuló tagországoknak távozniuk kellene az euróövezetből.
MTI
