A 2016-os költségvetés tervezésekor a kormány azzal számolt, hogy társasági adóból sportcélú támogatással összefüggésben 64-69 milliárd forintot érvényesíthetnek a cégek. A napokban közzétett zárszámadási törvény szerint azonban ennek közel duplája jött össze, hiszen 135,1 milliárd forint esett ki a büdzséből a TAO-támogatások miatt. Az, hogy a kormány a költségvetés tervezésekor alulbecsülte a számokat, ami legnagyobb valószínűséggel az óvatos tervezésből fakad. Arra azonban, hogy a tényadat a tervtől ilyen mértékben térjen el, mindenképpen újdonság.
A 2016-is 135,1 milliárd forinttal együtt a rendszer indulása, vagyis
2011 óta összesen 360 milliárd forintról mondott le a kormány a sportcélú támogatások miatt.
Mivel idén az uniótól megkapta az engedélyt a kormány a rendszer fenntartására,
az összeg belátható időn belül az 500 milliárd forintot is megfogja haladni.
Iménti kijelentésünkkel nem kockáztattunk sokat, hiszen az idei költségvetésben a kormány 82-92 milliárd forintos kieséssel számolt, 2018-ra pedig 76-86 milliárddal. A határértékek átlagát véve 2018 végére már 526 milliárdnyi közpénzről mondható el, hogy a sportba áramlott.
Összesen 958 milliárdról mondott le az állam
Adókedvezményt azonban nemcsak a sportcélú támogatásokkal összefüggésben lehet érvényesíteni, hanem számos más jogcímen is. A 2016-os zárszámadáshoz csatolt kimutatás szerint összesen tavaly 958 milliárd forintról mondtak le szemben a büdzsé tervezésekor becsült 723-793 milliárddal. 2015-ben még 795 milliárd forint értékben érvenyítettek adókedvezményeket Magyarországon.
A legnagyobb kedvezményt a társasági adóból vették igénybe az adózók, 312,5 milliárdot, a második helyre a személyi jövedelemadó került, 255 milliárdos igénybevétellel. Utóbbi döntő részben a családi kedvezményeknek köszönhető. Szociális hozzájárulási adóból 144 milliárdnyi kedvezményt érvényesítettek tavaly.
Székely Sarolta
mfor.hu
