3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Bukott kísérletnek nevezi a hárompilléres nyugdíjrendszert az átalakításáról készített kormányzati jelentés, megjegyezve, hogy a működési költségekre fordított összegek és az elmaradt hozam nagyságrendileg 850 milliárd forintot tesznek ki, amiből több mint 400 kilométer autópályát lehetett volna építeni Magyarországon.

Az Országgyűlés honlapján olvasható jelentés szerint a hárompillérű nyugdíjrendszer megszűnésével a magánnyugdíjpénztárakhoz befizetett nyugdíjforintok - több mint egy évtized után - biztonságba kerültek, több mint 3 millió tag nyugdíjjogosultsága helyreállt. A biztonságos és egyben hosszú távon is fenntartható, a költségvetést kímélő nyugdíjrendszer kialakítása szempontjából a jövőben szabályozni kell a megmaradt magánnyugdíjpénztárak hosszú távú működését befolyásoló társadalmi és gazdasági környezetet - áll a dokumentumban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állami Számvevőszék és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapításait ötvöző jelentés a hárompilléres rendszer hiányosságai közé sorolja, hogy a kockázatokat a többnyire piaci alapon működő, profitorientált pénztárak ne, kizárólag az állam és az adófizetők viseljék.

A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer átlagosan évente mintegy 1 százalékkal emelte az amúgy is jelentős államadósságot, a folyamat 2009-ig 2043 milliárd forint többletkiadást és egyben államadósság növekedést eredményezett. Az NGM számításai szerint a felosztó-kirovó nyugdíjpillér hiányának a kieső bevételből származó része fokozatosan nőtt, 2004-re a GDP 1 százalékát, 2009-re a GDP 1,3 százalékát közelítette meg.

A kormány által megteremtett visszalépési lehetőséggel az első esetben a tagok 97 százaléka élt, a második önkéntes visszalépési hullám után mindössze 75 ezer tagja maradt a magánpénztáraknak. Összességében a kormány egy gazdaságilag fenntarthatatlan, társadalmi értelemben pedig roppant kudarcos, morálisan elfogadhatatlan rendszert szüntetett meg - állapítják meg.

A magánpénztárak rossz hatékonysággal működtek, a vizsgált 10 évben 51 portfólió közül 35 átlagos hozama nem érte el még a saját referenciahozamainak átlagát sem. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése szerint a szektor alacsony befektetési teljesítményével és magas működési költségeivel összefüggésben a jogalkotó felelőssége is megállapítható. Azt is megállapították, hogy a pénztárak indokolatlanul magas, másrészt az átláthatóságot nélkülöző költségekkel dolgoztak.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!