A pályázat célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények olyan együttműködésének ösztönzése, amely üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények, iparjogvédelmi oltalmak létrejöttét eredményezi. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd forint. Pálinkás József előadásában arról beszélt, hogy az innováció csak egy jól működő gazdaságban és társadalomban hozza a sikert, jelent profitot, lesz forrása a növekedésnek. Álláspontja szerint egy háromszázalékos növekedés tartható, a tízszázalékos növekedést illúziónak nevezte.
A fejlesztést megvalósító, terméket vagy szolgáltatást produkáló úgynevezett "okos" innováció - az innovációs ideológiák helyett - a nemzeti innovációs rendszer kiemelt szereplőinek, vagyis az akadémiai szférának, a vállalatoknak és a kormányzatnak az értékteremtő, dinamikus együttműködése jól meghatározott társadalompolitikai célok érdekében. Hozzátette, ha nincsenek világosan kitűzve társadalompolitikai célok egy országban, akkor nem is tudja szinte semmi ezeket szolgálni. Egy versenyképes nemzeti innovációs rendszerhez szükség van világszínvonalú tudományos háttérre, szakemberekre, fenntartható, kiszámítható és átlátható finanszírozási rendszerre, továbbá az innovációt igénylő és felhasználó vállalatokra. Az NKFI feladata a szakpolitika stratégiai megalapozása és a pályázati finanszírozás.
Az NKFI-alapból finanszírozott innovációs projektek általános tanulságai között említette, hogy azok többsége nemzetközi mércével mérve nem versenyképes, nagy részük csak a piaci feltételeknél könnyebben megszerezhető forrást szeretett volna, a fejlesztések értéke gyakran nem arányos a befektetett forrással, valamint a létrehozott tudás gyakran csak "egy zárójelentés". Pálinkás József közölte, hogy az innovációs hivatal pályázati portfóliója jelentősen megújul: feladatorientált és nem forrásorientált versenypályázati rendszert kívánnak működtetni. Tájékoztatása szerint elindítanak egy olyan pályázati rendszert, amelyben kezdő vállalkozásoknak pénzt adnak fejlesztésre, innovációra. Arra azonban ne gondoljanak, hogy milliárdok fognak kapni.
Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jelenlegi két százalék körül "beragadt" növekedési potenciáljának a növeléséhez az egyetlen hatékony eszköz az lehet, ha az innováció az üzleti kultúra részévé válik, és a magyar innováció eredményeképpen megjelennek új megoldások, termékek, majd ezeket képesek lesznek értékesíteni. Szerinte elképzelhető, hogy az egyetemek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd ebben a folyamatban.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, Magyarország éppen azon a válaszúton van, hogy vagy beragad hosszú távon, "akár örökre" a hatékonyságvezérelt szakaszba, vagy át tud lépni az innovációvezérelt szakaszba. Szerinte az innovációnak nincs alternatívája. Nagyon fontosnak nevezte, hogy javítsák a kommunikációt az egyetemek és a vállalatok között. Az a legnagyobb probléma sok esetben, hogy más nyelvet beszél az egyetemi kutató és a cégvezető - fogalmazott.
A tanácskozást a Joint Venture Szövetség és a Magyar Innovációs Szövetség rendezte.
MTI
