Angela Merkel - aki hétfőn Berlinben Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével folytatott tárgyalásokat - ezúttal is óvott az általa elhamarkodottnak nevezett szolidaritási lépésektől. A kancellár 48 órán belül immár másodszor úgy foglalt állást, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén nem Athén megsegítésével kell foglalkozni.
A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Merkel megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az euróövezet egyik tagállamának megsegítését csak akkor kell napirendre tűzni, ha az adott ország fizetőképességét közvetlen veszély fenyegeti. Merkel szerint Görögország szerencsére nincs ebben a helyzetben. Athén - hangoztatta - nem kért pénzügyi segítséget.
Az elől viszont a kancellár nem zárkózott el, hogy Görögországnak a Nemzetközi Valutaalap nyújtson támogatást. Ez olyan téma, amelyről beszélni kell - fogalmazott a német kancellár, aki Görögország esetleges uniós megsegítése kapcsán nyílt összeütközésbe került az azt szorgalmazó José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.
Merkel egyidejűleg megismételte a korábbi javaslatát, amely szerint megfelelő eszköztárra, illetve erőteljesebb szankciókra van szükség arra az esetre, ha egy ország tartósan megsérti az EU stabilitási, illetve növekedési paktumát. Az unió vonatkozó szerződéseit ilyen értelemben kell megváltoztatni - hangoztatta Merkel. A kancellár ezúttal azonban nem állt elő azzal a korábbi indítványával, hogy az euróövezet bármelyik tagállamát a jövőben sorozatos szerződésszegések miatt az eurótérségből ki lehessen zárni.
Az Európai Parlament elnöke közvetett támogatásáról biztosította Merkel álláspontját a görög válsággal kapcsolatban. Jerzy Buzek úgy vélte, hogy ésszerű és felelősségteljes magatartásra van szükség. Szavai szerint szolidaritás csakis felelősségvállalás ellenében biztosítható. "Európa szolidaritást ajánl, de felelősségteljes magatartást követel" - fogalmazott az európai parlamenti elnök, aki szerint ezt Görögországnak is meg kell értenie.
Buzek szerint ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy egy euróövezeti ország destabilizálódása éppen azokban az országokban okozhat destabilizálódást, amelyek még az euró bevezetése mellett állnak.
Előzőleg egy berlini előadásában Buzek az európai uniós biztosok közvetlen megválasztása mellett foglalt állást, és általánosságban az Európai Bizottság nagyobb demokratizálása mellett emelt szót. Úgy vélte: a bizottság demokratikusabb mandátummal rendelkezne akkor, ha tagjait közvetlenül választanák. Ennek megvalósítása céljából azt indítványozta, hogy az uniós tagországok által javasolt biztosok vezessék az egyes pártlistákat az európai parlamenti választásokon.
MTI
