Eredetileg a médiáért és a sajtószabadságért is felelős Neelie Kroes bizottsági alelnöknél emeltek panaszt a júniusban elfogadott, majd július elején módosított magyar reklámadó ellen, de a dosszié időközben átkerült az adóügyi és a versenypolitikai főigazgatóságra, ahol egymástól függetlenül vizsgálódnak.
Annyira, hogy az adóügyi főigazgatóság a Bruxinfo értesülései szerint augusztus 21-én az előzetes (tehát még nem hivatalos) eljárás keretében levelet küldött a magyar hatóságoknak, különböző információkat kérve annak megállapítása érdekében, hogy a magyar törvény hatását illetően közvetett módon nem alkalmaz-e hátrányos megkülönböztetést külföldi tulajdonban lévő és egy másik tagállamban bejegyzett médiavállalkozással szemben.
A kormánynak innentől kezdve 70 nap áll a rendelkezésére a levél megválaszolására (ez tehát valamikor november elején jár le), és a Bizottság a válasz áttanulmányozása után, annak fényében dönt majd a további lehetséges lépésekről.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság versenypolitikai főigazgatósága még augusztus elején részletes tájékoztatást kért Magyarországtól a reklámadóról, mert kétségei támadtak afelől, hogy a törvény összhangban áll-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ha az ugyanabba a médiaszolgáltatási kategóriába tartozó cégek közül az egyik (jelen esetben az RTL Magyarország) nem indokolhatóan magasabb, vagy jóval magasabb adózási ráta alá esik, mint a versenytársai, akkor a feltételezés szerint utóbbiak tiltott állami támogatásban részesülhetnek. Hogy ez ne álljon fenn, meg kellene szüntetni az adóalanyok közti differenciált bánásmódot, akár úgy, hogy a kimagasló adót fizető cég terheit csökkentik, akár úgy, hogy a többiekét igazítják hozzá.
A Bruxinfo értesülései szerint a versenyjogi főigazgatóság augusztus 8-án kelt levelére már megküldték a magyar hatóságok a választ.
mfor.hu
