Mint arról már korábban beszámolt az mfor.hu, a statisztikák szerint minden negyedik rokkantnyugdíjas munkaképes, ám a munkaadók egyáltalán nem akarnak megváltozott munkaképességű alkalmazottal dolgozni. Összességében azonban a költségvetésnek hatalmas kiadást jelent a munkaerőpiacról így vagy úgy kikerülő, még aktív korú emberek ellátása.
A jelenlegi rendszer problémája abból ered, hogy a rokkantsági ellátás mellett, illetve azt követően sokan nem tudnak újra elhelyezkedni, ami elsősorban a rehabilitációs szolgáltatások hiányára vezethető vissza. Elavultnak tekinthető a minősítési rendszer is, mivel kizárólag az egészségkárosodás mértékére és nem a megmaradt munkaképességre koncentrál. A megváltozott munkaképességű személyeknek csupán az egytizede dolgozik bejelentve a fejlett országokban mért 30-50 százalékkal szemben. A becslések szerint ugyanakkor mintegy 150-200 ezer ember vállal illegálisan munkát.
A legfeljebb három évre szóló, a rehabilitációs foglalkozásokat elősegítő járadék azoknak jár jövőre, akik ötven százaléknál magasabb, de 79 százaléknál kisebb mértékű egészségkárosodást szenvedtek. További feltétel, hogy a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet nem folytathat, vagy ha mégis, akkor keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb kell legyen az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.
Az új ellátás összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával. A járadékfolyósítás ideje alatt az ellátottnak együttműködési kötelezettsége van az illetékes munkaügyi központtal annak érdekében, hogy célzott és védett foglalkoztatást biztosítsanak a megváltozott munkaképességű dolgozónak.
A rehabilitációs járadék bevezetése egyébként nem új keletű elképzelés, azt a szaktárca és a kormány hosszú hónapok óta ígérgeti. Lényege, hogy speciális, személyre szabott rehabilitációval és képzéssel ismét a munka világába léphessenek az onnan kiszorult megváltozott munkaképességűek.
A törvényjavaslat parlamenti vitája során módosították a képviselők a járadék melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó eredeti elképzeléseket. A végső változat szerint a rehabilitációs járadék összegét a felére kell csökkenteni, ha három egymást követő hónap átlagában a járadékos keresete, jövedelme a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát meghaladja.
A rehabilitációs járadékról szóló törvény érinti a rokkantsági nyugdíjasok munkavégzésére vonatkozó szabályokat is. Eszerint az 50-79 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy nyugdíj-jogosultsága megszűnik, ha a havi jövedelme fél év átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset kilencven százalékát.
Feketefoglalkoztatás, azaz be nem jelentett munkavégzés esetén a rokkantsági nyugdíjast soron kívüli felül kell vizsgálni és ismételten el kell végezni a komplex minősítését is. Erre az időtartamra az ellátás folyósítását fel kell függeszteni, és a vizsgálat eredményétől függően kerülhet sor a nyugdíj továbbfolyósítására vagy megszüntetésére.
