A tanácsadó cég a közelmúltban több mint 400 társaság - köztük a 200 legnagyobb Magyarországon működő vállalat, és a legtöbb adót fizető hazai cégek - megkérdezésével felmérést készített a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalatairól.
A kutatásban részt vevő társaságok 92 százaléka jónak tartja a magyar adóhatósággal fennálló kapcsolatát - ismerteti az MTI-hez eljuttatott közleményben Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője -, s a válaszadók mintegy 85 százaléka úgy vélekedik, hogy a kapcsolat minősége a hatóság alkalmazottjától, illetve az adott adózási területtől függ.
A legfőbb adónemek, azaz a társasági adó és az általános forgalmi adó (áfa) tekintetében a "jó" jelzővel illetett viszony jellemző, a helyi iparűzési adó tekintetében azonban a válaszadók 40 százaléka azt jelezte, hogy az adott területen nem megfelelő a kapcsolata az illetékes hatósággal. A jó kapcsolatok ellenére a megkérdezettek mintegy 74 százaléka válaszolta azt, hogy került már vitába egyes adózási kérdésekben az illetékes hatósággal.
Az adóhatóság a közelmúltban a válaszadó cégek 55 százalékánál folytatott átfogó ellenőrzést. A válaszadók többsége (54 százalék) elégedett volt az ellenőrzési eljárással, ami részben összefügghet a megkérdezett vállalati szegmenst (közepes- és nagyvállalatok) vizsgáló adóellenőrök jó felkészültségével is - ismerteti a közleményben Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Az adóhatóság határozatában foglaltakkal a társaságok közel fele (49 százaléka) nem értett egyet, ezek 27 százaléka azonban nem tett további jogi lépéseket, vagyis meglepő módon semmilyen jogorvoslati eszközzel nem élt, holott ezek között lehettek volna kifejezetten egyszerű, komoly költséggel nem járó lépések is - állapítja meg Veszprémi István.
Azon vállalatoknál, amelyek jogi lépéshez folyamodtak, a Deloitte felmérése szerint az adójogi problémák 48 százaléka már a fellebbezési szakaszban, az elsőfokú határozat szintjén megoldódott, az esetek 20 százalékában pedig felügyeleti intézkedés segítségével sikerült megoldásra jutni az adott kérdésben. Az adózási problémák tisztázásához a kérdőívet kitöltők 89 százaléka szerint megoldást jelentene egy gyors problémamegoldó folyamat, vagy egy kompetens egyeztető testület felállítása. Az adózók nagy része elképzelhetőnek tartana egy független szakértők bevonásával megvalósuló arbitrációs vagy választottbírósági-jellegű eljárást. Ez ugyan eljárási költségekkel járhat, illetve nem egyértelmű, hogy csak az egyik, vagy másik fél javára születhetne döntés, de ezzel együtt is - tekintve hogy ez az eljárás gyorsabb és hatékonyabb - sokan választanának egy ilyen fórumot vitás adózási kérdéseik rendezésére.
Veszprémi István kiemeli: a felmérésben részt vevő társaságok rendkívül alacsony hányada (29, illetve 3 százalék) fordult kötőerejű, feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel, illetve - a viszonylag újdonságnak számító - szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelemmel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve az adóhatósághoz. Szintén nem elterjedt a megkérdezett vállalkozások körében a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelmek alkalmazása, hiszen saját bevallásuk szerint mindössze a válaszadók 3 százaléka élt ezzel az adóhatóság által biztosított, a vállalatok számára hatékony megoldást jelentő lehetőséggel.
MTI
