A javaslat értelmében a gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése és a költségvetési hiánycélra vonatkozó prognózis tartásának elősegítése érdekében az energiaellátók jövedelemadója 31 százalékra emelkedik (pénteken még 50 százalékról volt szó, lásd: Itt a csomag: soha nem feleződik meg a bankadó), az adóból azonban az új beruházásokra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény, legfeljebb a számított adó 50 százalékáig. A fenti különbség abból adódhat, hogy az 50 százalékos adókulcs a 31 százalékos jövedelemadó és a 19 százalékos társasági adó összegeként alakulhat ki.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthetnek, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója nem biztosított számukra, ezt pótolja a módosítás. Ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó
vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem havi 25 ezer forint tételes adót fizethet.
A javaslat kiegészíti továbbá a kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosultak körét az adott adóévre korábban átalányadózást vagy az eva szerinti adóalanyiságot választókkal.
Az indítvány emlékeztet arra, hogy az energiaitalra vonatkozó adómérték az egységes javaslat szerint differenciált és a hatályoshoz képest kisebb, amellett, hogy a termékkör kiterjed az alacsony koffeintartalmú és egyéb más anyagokat is tartalmazó energiaitalokra. Az egységes javaslat szerint magasabb mérték (150 forint literenként) vonatkozna a magas koffeintartalmú termékekre, továbbá azon termékekre, amelyek taurint is tartalmaznak és alacsonyabb (40 forint) az alacsony koffeintartalmú termékekre. Mivel azonban bizonytalan a tartalma a termékkört kiterjesztő definíciónak, illetve fennáll a veszélye az adókikerülésnek, ezért az indítvány elhagyja az egységes javaslatból az új termékdefiníciót, továbbá az adó mértékét a hatályos, magasabb (250 forint literenként) összegben állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalokra és negyven forintban a kisebb egészségkockázatú — taurint nem tartalmazó, ám metil-xantint tartalmazó termékekre.
A munkahelyvédelmi akcióterv alapján kidolgozott, kisgyermekes munkavállalók után járó adókedvezményhez kapcsolódik egy olyan átmeneti rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy az olyan kisgyermekes munkavállalók után is jár munkáltatói adókedvezmény (január 1-jétől), akiknél a gyed, gyes, gyet lejártát követő vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013. január 1-je előtt megkezdődött.
A javaslat szerint két új adókedvezményt vezetnének be: a társasági adótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.
2013-tól a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A javaslat szerint a vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.
A módosító javaslat a kulturális adó hatályát kiterjeszti azokra a televíziós kábelszolgáltatókra, műholdas műsorelosztókra, illetve földi terjesztésű műsorelosztókra amelyek — az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül - pornográf tartalmú csatorna hozzáférését teszik lehetővé előfizetőik részére.
A lakás célú devizakölcsönnel rendelkező magánszemélyek adósságának hitelintézeti elengedésével összefüggő adómentesség a hatályos szabályok szerint jövedelemkorláthoz kötött (az egy főre eső jövedelem a megelőző három hónap átlagában egy főre vetítve nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét). A gyakorlatban felmerült igények alapján indokolt a korlát felemelés az öregségi nyugdíjminimum négyszeresére - írják. További feltétel, hogy a hitelintézet és a magánszemély független felek legyenek, tehát a magánszemély ne álljon például
munkaviszonyban a hitelintézettel.
MTI
