A hatályba lépése óta sok kritika érte hiányosságai és hibái miatt, így a szakemberek szerint várható volt, hogy módosítani fogják az áfatörvényt. A tervezet a hét elején sikerrel vette a költségvetési bizottság jelentette akadályt, és várhatóan hétfőn már az Országgyűlés is megszavazhatja.
Az új szabályok egyebek között változtatnak az ingatlanok bérbeadására és az ingatlanokhoz köthető fordított adózásra vonatkozó szabályokon. A hatályos jogszabály szerint az ingatlan bérbeadás adómentes, azonban az adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy adófizetési kötelezettséget válasszanak, ekkor azonban minden ingatlan bérbeadására vonatkozik az adófizetési kötelezettség. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy az az adóalany, aki eddig adófizetési kötelezettséget választott a bérbeadásra, a módosítás kihirdetését követő 30 napon belül ezt csak lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében válassza, a lakóingatlanok esetében pedig megváltoztassa és fordítva: aki eddig nem választotta, az most választhassa az áfás bérbeadást a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében.
A javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy például az önkormányzatok, amelyek vegyes ingatlanállománnyal rendelkeznek, a lakóingatlannak nem minősülő - például üzleti célú - ingatlanokat áfásan, míg a szociális bérlakásokat áfa nélkül adják bérbe.
Az új változtatás egyértelműbbé tenné továbbá a fordított adózással kapcsolatos szabályokat, valamint szűkítené a fordított adózók körét. Így ebbe a körbe kizárólag az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások tartoznának.
Fordított adózás: értelmezési gondok
A fordított adózás alkalmazásának további feltétele, hogy a szolgáltatások építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódjanak.
A módosításokra azért van szükség, mert a jogszabályt jelenleg különféleképpen lehet értelmezni, s gyakran azt sem lehet eldönteni, hogy kinek kell befizetnie az áfát. A szakemberek szerint nem a jogszabály-előkészítés szintjén volt gond, inkább a bevezetés módjával és menetrendjével. A felkészülési idő ugyanis nagyon rövid volt. Az új törvény első tervezetei is csak tavaly ősszel kerültek a nagyobb nyilvánosság elé, a végleges szöveget pedig 45 nappal a hatályba lépése előtt ismerhette meg a közvélemény.
Egy ilyen nagyságrendű változásnál ennyi idő nem elég a felkészülésre. Nem készültek fel adózók, és még csak esély sem volt arra, hogy még az "éles" alkalmazás előtt kiderüljön: vannak-e problémás, félreérthető pontok az új szövegben.
Januártól ugyanis az áfafizetésre köteles vevőnek kell bevallania és lerónia a forgalmi adót, például az ingatlanokkal kapcsolatos építési, szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, bontási és átalakítási munkák során. Nem világos azonban, hogy mit jelent az ingatlan tisztítása, mint ahogy az sem, hogy mit kell érteni az ingatlan javításán. Az áfatörvény nem tartalmaz értelmező rendelkezéseket, és más egyéb, a törvény megfogalmazásait pontosító jogszabály sem született az elmúlt két hónapban.
A módosító javaslat a hatályos áfatörvény hibáit kívánja orvosolni, feltehetően sikerrel, bár kétségtelen tény, hogy a régiek helyett új lyukak keletkeznek, aminek elsősorban az építőipar látja majd kárát, nyilatkozta az Mfor.hu-nak Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője.
A fővállalkozó és a generál kivitelező felelősségi szabályai körül továbbra is homályok lesznek. Május 1-től feltehetően a fővállakozóknak egynesen kell majd adózniuk, míg most mindeketten fordítottan adóznak. Továbbra sincs elrendezve továbbá a gázvezetékekre és a vilamoshálózatokra vonatkozó szabályozás.
A javaslat tartalmaz a közösségi jog által támasztott feltételeknek megfelelő rendelkezéseket is, így tovább csökken a számla kötelező adattartalma, ezáltal a jövőben opcionálissá válik a termék- és a szolgáltatás azonosítására vonatkozó statisztikai azonosítószámok feltüntetése.
Szintén a bizonylatoláshoz tartozó rendelkezés, hogy az összes szerencsejátékra vonatkozóan lehetővé válik a nyugtaadás alóli mentesítés.
Vámkezelések: visszatérés a kezdetekhez
A jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz még a javaslat az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, valamint az adóraktárból történő kiraktározást illetően. A javaslat a belföldön történő vámkezelések növelése érdekében kellő garanciák mellett egyszerűsíti a másik tagállamba irányuló adómentes termékimport lebonyolítását, továbbá lehetővé teszi, hogy a külföldi adóalanyok a magyar adóhatósághoz történő bejelentkezés nélkül bonyolíthassák ilyen ügyleteiket, amennyiben közvetett vámjogi képviselővel járnak el.
A belföldön történő vámkezelésekkel összefüggésben a javaslat lényegében visszatér a 2008 januárja előtti szabályozáshoz. A hatályos szabályozás értelmében akár pénzügyi képviselővel járnak el, akár pénzügyi képviselő nélkül, az ügylet belföldi regisztrációhoz kötött.
Ez a regisztrációs eljárás azonban az eredeti szándékokhoz képest időigényesebb, így afelé hat, hogy a külföldiek olyan tagállamban vámkezeltessék a termékimportjukat, ahol a regisztráció valamely más képviseleti forma alkalmazásával elkerülhető.
A javaslat alapján egyszerűsödik a közbeszerzések során teljesítendő kifizetésekhez szükséges igazolások felhasználása is úgy, hogy a nullás adóigazolás annak 15 napos érvényességi idején belül több kifizetőnél is felhasználható.
Végül, de nem utolsósorban a korábbi tervek szerint 2009-től az önkormányzatok számára csak értékalapon kivethető ingatlanadó tervét úgy módosítják, hogy a jelenlegi korrigált értékalapú és területalapú adózást is választhatják az önkormányzatok.
Simon Rita
