3p

"Új Bretton Woods-ról", vagyis a háború után kialakult globális pénzügyi intézményrendszer áttervezéséről szeretne megállapodást elérni a jövő hét végi washingtoni G20-csúcson Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök, jóllehet kettejük között is még markáns véleménykülönbségek vannak abban, hogy pontosan milyen tanulságokat kell levonni a jelenlegi pénzügyi válságból, írta a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia fél azt szeretné, ha a G20-országok - a legfejlettebb ipari hatalmak és a legnagyobb felzárkózó gazdaságok - november 15-ei, a pénzügyi válság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozóján egyezség jönne létre az egyes szabályozói rendszerek közötti versengés megszüntetéséről a konvergencia javára, de azt Párizs is elismeri, hogy ez valószínűtlen.

A francia fővárosban például tartanak attól, hogy Brown továbbra is elkötelezett a londoni City enyhe szabályozói környezetének fenntartása mellett, áll a Financial Times írásában. A lapnak ugyanakkor brit és francia illetékesek egyaránt azt mondták: Brown és Sarkozy "gyakorlatilag félretette" a szabályozói harmonizációval kapcsolatos nézeteltéréseit, hogy a washingtoni csúcsot "mindketten sikernek könyvelhessék el".

Nagy-Britannia és Franciaország abban egyetért, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait bővíteni kell, és a szervezetet a globális pénzügyi rendszer korai figyelmeztető intézményének szerepével kell felruházni, áll a hétfői Financial Timesban.

Brown mindkét célt már korábban nyilvánosan meghirdette. A brit kormányfő az utóbbi hetekben több beszédében és nyilatkozatában is kifejtette: mivel a tőkefolyamatok globálissá váltak, a szabályozói és felügyeleti rendszerek sem maradhatnak nemzeti keretek között, ezeknek is globálissá kell válniuk.

Brown rendszeresen hangoztatott véleménye szerint a modern gazdaságtörténet első, ténylegesen globális pénzügyi válsága zajlik, amelynek kezelésére a II. világháború óta kialakult pénzügyi intézményrendszer alkalmatlan. E rendszer teljes átalakítását a kormányfő szerint a Nemzetközi Valutaalappal kell kezdeni, amelyet úgy kell megreformálni, hogy korai válság-előrejelző és figyelmeztető szerepet tölthessen be a világgazdaságban.

A brit miniszterelnök - külön hivatkozva a Magyarországnak nyújtott IMF-segítségre - az utóbbi napokban többször kijelentette azt is: nem biztos, hogy elég lesz az IMF által jelenleg szabadon mozgósítható 250 milliárd dollár, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. Brown szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, jelentős tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Öböl menti olajállamok.

A kormányfő épp a hétvégén tett látogatást az Öböl-térségben, és a Financial Times hétfői idézete szerint kijelentette: az olajtermelő országok az elmúlt években több mint ezer milliárd dollár bevételre tettek szert a magasabb olajárakból, így megvan a lehetőségük a hozzájárulásra az IMF-kerethez. Hozzátette: úgy véli, Szaúd-Arábia segíteni fog a Valutaalapnak.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!