Új inflációs előrejelzésében 295 forintos euróárfolyammal számolt a Magyar Nemzeti Bank, amikor a 2009-re 4,5 százalékos, a jövő évre 4,3 százalékos inflációs előrejelzést adott - felelte az MTI kérdésére Simor András. Az inflációs előrejelzés alakulásában nincs különösebb jelentősége az árfolyamváltozásnak, hiszen az februárhoz képest kevéssé mozdult el - jegyezte meg az elnök, aki úgy vélte, hogy az adóintézkedések kiszűrésével már a jövőben is két százalék alá kerülne az infláció. Februárban a jegybank inflációs prognózisa 290 forintos árfolyamon készült, a mostani jelentés az elmúlt hónap átlagos árfolyamára épült.
A magyar gazdaság helyzetére a világgazdaság romló kilátásai mellett jelentős hatást gyakorolnak a kormány bejelentett gazdasági intézkedései - jelezte a jegybank elnöke. Simor András szerint a kiadáscsökkentés rövid távon visszafogja a belső keresletet, s így növeli a recessziót, ugyanakkor az intézkedések hosszabb távon fontos eredménnyel járnak: segítik a potenciális növekedést, és az állam eladósodási pályája fenntarthatóvá válik. "Hosszabb távon elképzelhető a magyar gazdaság kockázati megítélésének javulása" - tette hozzá.
Az ingatlanadóról nincs hivatalos véleménye az MNB-nek, a jegybank a teljes adócsomagot értékelte az inflációs előrejelzésben - felelte újságírói kérdésre az elnök. Az inflációs jelentés azt tartalmazza, hogy "a bejelentett intézkedésekkel, jelenlegi tudásunk szerint, a 3,9 százalékos államháztartási hiánycél tartható" - mondta Simor András.
A jegybank hosszabb ideje szorgalmaz egy érezhető, a béreket és járulékokat érintő adócsökkentést, mert a jelenlegi bérterhek miatt versenyhátrányban van Magyarország - magyarázta az MNB elnöke. Hozzátette azt is, hogy ideális helyzetben ez nettó adócsökkentést jelentene, a költségvetés jelenlegi helyzetében azonban csak adóátrendezésre kerülhet sor, ami más adók, jelen esetben a fogyasztási és vagyon típusú adók emelésével jár együtt.
"Az MNB többször hangoztatta, hogy ilyen adóátrendezésre szükség van, ez most megtörtént, és örömmel nyugtázzuk" - fogalmazott Simor András, aki azt is rögzítette, hogy akkor jó egy adórendszer, ha a lehető legegyszerűbb és legátláthatóbb, mert akkor lehet a legkevésbé kijátszani.
Adóemelés nélkül már jövőre a 3 százalékos célon belülre kerülne az infláció, s 2010 második felében, az adóemelések hatásának kifutásával, már ez be is következik - közölte az elnök. Az adóintézkedések kiszűrésével már a jövőben is két százalék alá kerülne az infláció - jelezte Simor András, aki emlékeztetett arra, hogy a monetáris tanács 5-8 negyedéves előretekintéssel hozza meg kamatdöntéseit, azaz a mostani döntés a 2010 augusztusától kezdődő időszakra fókuszál, s erre az időszakra az áfa és jövedéki adóemelések hatása kikerül a rendszerből.
A világban kialakult az a vélemény, hogy meg kell változnia a pénzügyi piacok felügyelésének - válaszolta újságírói érdeklődésre a jegybank elnöke. Simor András magyarázatként hozzáfűzte: kevésbé a szabályok betartatására kell koncentrálni, helyette inkább az rendszerkockázatok felépülésének kontrolljára szükséges összpontosítani, ami más felügyelési eszközöket kíván. Ezekről a teendőkről folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és az MNB között, s ennek keretébe a szervezeti változások is beleférnek, de az MNB-nek erről nincs hivatalos álláspontja, így nincs döntés arról, hogy a PSZÁF beolvadna az MNB-be - mondta az elnök.
"Ha a jegybanki alapkamat nem csökkenthető, akkor nehezen tudom elképzelni, hogyan tud a jegybank olcsó kamatozású pénzeket teremteni a gazdaság számára" - reagált Simor András a korábbi jegybankelnök, Surányi György vasárnap elhangzott nyilatkozatára. Simor András szerint ha az MNB például 6,5 százalékos kedvezményes kamatozású hitelt nyújtana a bankoknak, akkor egy vállalkozás ezen a kamaton felvenné a hitelt, miközben 10-12 százalékos kamatra elhelyezné megtakarításait, amit a bankjának refinanszíroznia kellene az MNB-nél, így kettős kamatrendszer alakulna ki.
