Bajnai Gordon áprilisban lett miniszterelnök, amikor elődje - aki a választások megnyerése érdekében hazudott a magyar gazdaság borzalmas állapotáról - távozásra kényszerült. Miután figyelmeztette honfitársait, hogy "ez fájni fog", a 41 éves, eredetileg befektetési bankár Bajnai nekilátott egy sor merész reform keresztülviteléhez - írta a magazin.
"A magyarok hozzászoktak a válsághoz, és mindeddig sikerült elkerülnünk az államcsődöt. Tavaly októberben, amikor a válság elért minket, Magyarországot kockázatos helynek tartották, mert a lakosságnak jelentős volt a devizaalapú hitele, és a gazdasági lehetőségeket a reformok hiánya gyengítette. De mi voltunk az egyik első ország, amely a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Bizottsághoz fordult. Ez védelmet nyújtott a pénzügyi szabadesés veszélye ellen" - mondta Bajnai a gazdasági válság magyarországi hatásait firtató kérdésre.
"Gyorsan bevezettünk három jelentős reformot: a nyugdíj-, az adó- és a szociális segélyek rendszere területén. Arra számítunk, hogy a jövő évben 3,8 százalékos lesz a költségvetés hiánya, Európában az egyik legalacsonyabb. A bankok kamatszintjei ma jóval alatta vannak a válság előttieknek. A JPMorgan szerint Magyarország lehet az első a lengyel-cseh-magyar hármasból, amely bevezeti az eurót. A Merrill Lynch pedig azt mondja: elképzelhető, hogy az összes OECD-tagország közül Magyarország jön ki a válságból a legerősebb fiskális helyzettel. Éllovassá lettünk a pénzügyi stabilitás szempontjából" - mondta a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány hogyan állította helyre a bizalmat az ország iránt.
Annak kapcsán, hogy a Lisszaboni Szerződés az egyetlen megoldás volt-e az Európai Unió jövője szempontjából, azt mondta: "Magyarország volt az első EU-tagország, amely ratifikálta a szerződést. Ez bizonyítja elkötelezettségünket. Az egyetlen út előre a több együttműködésen, a több koordináción, és, ha szükséges, a több integráción keresztül vezet. Ha Európa meg akarja őrizni geopolitikai befolyását, akkor versenyképessége megerősítésével meg kell tartania gazdasági befolyását. Ehhez rugalmasabb politikai vezetés kell, és a Lisszaboni Szerződés éppen ezt teszi lehetővé."
"A viták ellenére az EU bővítése eddig sikeres volt" - mondta Bajnai arra a felvetésre, hogy sokat beszélnek az EU bővítésének kifáradásáról. "De az atlanti integrációról is beszélnünk kell, mert a NATO fontos tényező" - tette hozzá.
A riporter megkérdezte: képes-e 27 ország egyetértésre jutni a külpolitikáról. A miniszterelnök azt válaszolta: "A Lisszaboni Szerződés fő aspektusa, hogy Európa most már potenciálisan képes egy hangon szólni a külügyekben. Ennek a válságnak az egyik tanulsága, hogy globális szinten több koordinációra van szükségünk. Vannak ügyek, amelyek esetében az európai országoknak egyértelműen közös az érdeke. A klímaváltozás egy jó példa erre" - mondta Bajnai.
Lesz-e valamilyen eredménye a koppenhágai klíma-konferenciának - tette fel a kérdést a Newsweek újságírója. "Koppenhága egy egyedülálló lehetőség, és hosszú ideig az utolsó esély lehet arra, hogy tegyünk valamit az éghajlatváltozás ellen" - válaszolt Bajnai. A magyar miniszterelnök szerint Európában erős az egység, de a kontinens nem képes egymagában eredményt elérni. "Koppenhágában legalább egy alapvető megállapodásnak meg kell születnie, amelyet azután a következő hónapokban egy gyakorlati keretbe lehet majd rendezni. E nélkül nagy lehetőséget szalasztunk el a világ számára" - mondta a miniszterelnök, akinek interjúja a hetilap nyomtatott változatában a december 7-i keltezésű számban jelenik meg.
MTI/Menedzsment Fórum
