"Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása" - mondta Barroso az általa vezetett uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény hétfő déli sajtótájékoztatóján.
Az euróövezet pénzügyminisztereinek előző éjszakai válságtanácskozásán elfogadták azt a tervet, amelynek értelmében az EU és a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd eurós segítséget nyújt a fizetésképtelenség határára sodródott szigetországnak. Ám a szükséges pénz fennmaradó részét, 5,8 milliárd eurót Ciprusnak magának kell előteremtenie. Ehhez a százezer eurónál nagyobb összegű bankbetétek szolgálnak majd fedezetül. A korábbi tervek értelmében valamennyi bankbetétről leemeltek volna meghatározott százaléknyi egyszeri illetéket. Az uniós jog azonban előírja a százezer euró alatti megtakarítások banki biztosítását, ezért ezeket a betéteket végül mentesítették a különleges teherviselés alól. Így viszont nagyobb pénzügyi áldozatot kell hozniuk a nagy összegű bankbetétek tulajdonosainak.
Barroso kijelentette: nem kívánja elkövetni azt a hibát, hogy megjósolja, mikorra állhat vissza a ciprusi gazdaság a normális kerékvágásba. A most elhatározott rendezés gyakorlati fogadtatását számos olyan politikai tényező is befolyásolni fogja, amire Brüsszel nincs hatással - mondta, és külön kiemelte: nem tudni, mennyire tudja fenntartani ebben "súlyos kihívást jelentő helyzetben" a ciprusi kormány a kilábalási program mellett társadalmi konszenzust.
Egy dolog bizonyos - hangsúlyozta a Néppárthoz tartozó portugál bizottság elnök: Ciprus eddigi gazdasági modellje fenntarthatatlannak bizonyult. A kicsiny szigetország gazdaságának kiugróan nagy részarányát adja a pénzügyi szolgáltató szektor, és a ciprusi bankokban jelentős orosz tőkét helyeztek el.
Szintén nyilatkozatot tett a hétfő hajnali megállapodás nyomán Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. A belga kereszténydemokrata politikus azt hangsúlyozta, hogy most "mindenkinek keményen kell dolgoznia a ciprusi válság szociális következményeinek enyhítésén". Ez szerinte egyebek közt azzal jár, hogy Cipruson jelentős uniós pénzeket kell szánni a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkentését szolgáló programokra. Van Rompuy szerint a megszületett megállapodás alapján a szigetország benntartható az eurózónában.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke üdvözölte, hogy a megállapodás értelmében a kisbetétesek megtakarításainak az értékét végül is sikerült megőrizni. A német szociáldemokrata politikus szerint a ciprusi ügy első tanulsága az, hogy mielőbb szükség van az eurózónán belüli bankunió megteremtésére, a második pedig az, hogy ideje összehangolni az adórendszereket. Schulz levont egy harmadik tanulságot is, mégpedig azt, hogy a ciprusi ügy kezelési módja nem szolgálhat példaként az unió számára: a tárgyalások nem voltak átláthatóak, hiányzott a demokratikus felelősség érvényesíthetősége, és az egészet rosszul kommunikálták.
MTI
