Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt arról, hogy a kormány a személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni.
Tóth G. Csaba, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatóhelyettese az MTI-nek kifejtette: alapvetően minden kormány esetében jó irányba tett lépésnek tekinthető, ha az állam gazdálkodásának javulásával adót csökkent egy kabinet. A szakértő hozzátette, hogy a szuperbruttó teljes kivezetésével jövőre megvalósul az szja-csökkentés, így csökkennek a tehetősebbek terhei.
Mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági nyereségadó „viszonylag versenysemleges” adónem, ezért Tóth G. Csaba szerint ezek mérséklését nem célszerű újabb különadókból finanszírozni. Hangsúlyozta: először a különadókat kellene kivezetni, és azután csökkenteni a két adót.
Tóth G. Csaba úgy vélekedett, hogy összességében kedvező irányba tett lépés az adócsökkentés, ugyanakkor fontos az intézkedés finanszírozási oldala is: kevésbé kedvező, ha a csökkentés forrását más adók emeléséből teremtik meg. Célszerűbb ennél, ha a kormány vagy kiadáscsökkentéssel, vagy egy olyan gazdaságpolitikával teremt fedezetet erre, amely az ország megítélésének javulásán keresztül csökkenti a kamatköltségeket.
Ha a kormány a kiadások csökkentéséből gazdálkodja ki az szja csökkentését, akkor az többletet hagyhat a háztartásoknál, így bővülhet a fogyasztás, azonban ha a kabinet új adókból fedezi az szja-csökkentést, akkor nem lehet ilyen hatással számolni – fűzte hozzá Tóth G. Csaba.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője hangsúlyozta: pontosan csak a további, egyelőre nem is sejthető részletek ismeretében lehet megítélni az adócsökkentés hatásait, egyelőre azok nagyságrendje sem ismert.
Hozzáfűzte: az szja-csökkentés kapcsán a miniszterelnök arra utalhatott, hogy a szuperbruttó kivezetésével csökken az szja. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egy ezen túli szja-csökkentésnek nincs forrása. Suppan Gergely szerint a szuperbruttó kivetetése nem bővíti majd számottevően a fogyasztást.
A szakértő szerint a társasági nyereségadónál pedig az is elképzelhető, hogy az eddigi, 500 millió forintos határt - ami után 10 százalékos a nyereségadó kulcsa - feljebb tolják, ezzel csökkentve a nagyvállalkozások terheit.
MTI
