Az MTI összeszedte, hogy mi változik az életünkben július 1-től. Ingyenessé váltak a például a közműcsatlakozások a családoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Ennek a körnek mérsékelte vagy teljesen díjmentessé tette a kormány a kapcsolódó eljárási díjakat, miközben csökkentek az ügyintézési határidők is.
A díjmentesség három szektorra vonatkozik, meghatározott fogyasztási mértékig. A gáz, a villany, valamint az ivóvíz- és szennyvízbekötéseknél a kedvezmény nemcsak az új építésű ingatlanokra érvényesíthető, hanem a lakóingatlan vagy az üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető.
Egy átlagos méretű családi háznál vagy üzlethelyiségnél mindhárom közműcsatlakozás kialakítása esetén a családok 450 ezer és 1,9 millió forint közötti összeget takaríthatnak meg, a kkv-k pedig akár 2,8 millió forintot is.
A törvény, illetve az annak végrehajtását szolgáló kormányrendelet értelmében díjmentessé vált a legfeljebb óránként 4 köbméter és a legfeljebb 32 amper névleges teljesítményű fogyasztásmérők beszerelése, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. A Miniszterelnökség pénteki tájékoztatása szerint ezek egy nagyobb lakás vagy egy átlagos méretű családi ház, illetve egy átlagos méretű üzlethelyiség ellátásához elegendőek.
Magasabb lett a dohánytermékek jövedéki adója. A cigaretta minimális adómértéke ezer darabonként a korábbi 28 800 forintról 29 200 forintra, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke pedig kilogrammonként 16 200 forintról 17 300 forintra nőtt július elsején. Nem változott ugyanakkor az elektromos cigaretták jövedéki adómértéke.
A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, aminek Magyarországnak is meg kell felelnie, ezért emelkedik több lépcsőben a dohánytermékek jövedéki adója.
Rekord alacsonyra, 2,3 százalékra csökkent a szabad felhasználású Diákhitel1 konstrukció kamata. A kötött felhasználású Diákhitel2 kamatlábát 3,45 százalékban határozták meg, de a hitelt felvevőket változatlanul fix 2 százalék terheli, az ezen felüli kamatrészt az állam állja kamattámogatás formájában.
Szombaton lépett hatályba az új jövedéki törvény. Az egyik legfontosabb, hogy a jövedéki ügyek néhány kivétellel csak elektronikusan intézhetőek. Lényeges változás az is, hogy jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Kivételt jelent az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés, maximum 200 ezer forintig.
Szombattól az ügyfelek számára kedvezően változott a lakás-takarékpénztárak működésének szabályozása. Az egyik módosításnak köszönhetően a korábbi három hónapról két hónapra csökkent a kiutalási időszak, így egy hónappal hamarabb fizethetik ki a lakáskasszák a megtakarított összeget az ügyfeleknek.
A másik jelentős változás, hogy az Országgyűlés megemelte a lakás-takarékpénztárak hitelezési tevékenységére vonatkozó korlátot, így az eddigi 75 százalék helyett mostantól már szabad eszközeik 90 százalékát helyezhetik ki áthidaló kölcsönként.
A jövőben megalakulhatnak az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek. A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A szervezeteknek - legfeljebb a tagságuk tíz százalékáig - nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak, mint a nyugállományúakra. Utóbbiaknak ugyanis a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
A médiapiacot érinti, hogy a reklámadó kulcsa egységesen 7,5 százalék lesz a második fél évben. Mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.
Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú teher növekedésének elkerülésével indokolt a kormány. A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót, és elrendeli annak visszatérítését az adóvisszatérítés szabályai szerint.
Bővül a kisüzemi sörfőzdei kedvezményezettek köre, szombattól az eddigi 8 ezer hektoliterrel szemben minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50 százalékos jövedéki adókedvezményt. A kisüzemi sörfőzdék azonban célzott pályázati forrásokat is igényelnek a fejlődéshez.
Végül a tengerparti nyaralásra készülőknek fontos hír, hogy az áprilisi öt százalék után július 1-jétől újabb tíz százalékkal drágulnak a horvát autópályadíjak. Szombattól a Zágráb-Split közötti autópályaszakasz díja 200 kunára (8325 forint) emelkedik. A Zágráb-Rijeka útszakaszon 77 kunát (3205 forint) kell fizetni. A magyar határtól a Zágrábig tartó autópályán 47 kuna (1956 forint) a jegy ára.
Aki az ország keleti feléből utazik az Adriai-tengerre és Udvarnál vagy Drávaszabolcsnál lépi át a határt, valamint Eszéknél hajt fel az autópályára, Zágrábig 135 kunát (5619 forint) fog fizetni. Az autópályadíjak euróban is fizethetők, a visszajáró összeget azonban horvát kunában fizetik ki. A szezonális árak szeptember 30-ig érvényesek, utána a HAC visszatér az áprilisi díjszabásra.
Kedvezményre tehetnek szert azok az autósok, akik rendelkeznek elektronikus ENC-készülékkel. A szezonban 21, a szezonon kívül 33 százalékos engedményre jogosít fel a használata.
MTI
