A 2013 utáni kohéziós politika jövőjéről kétnapos konferencia kezdődött csütörtökön Budapesten, ahol az eddigi eredmények megvitatása mellett az érintettek megtárgyalják a következő tervezési ciklus kulcskérdéseit.
Fellegi Tamás hangsúlyozta: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy a jövőben is szükséges a kohéziós politika, amelyet az Európai Unió versenyképességét meghatározó EU 2020 stratégiával összhangban kell meghatározni.
Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a jövőbeni kohéziós politikának is a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a versenyképességet kell szolgálnia, miközben az európai szolidaritás elve érvényesül.
A nemzeti fejlesztési miniszter utalt arra, hogy a hamarosan kezdődő, az EU következő tervezési időszakra szóló költségvetési vitája befolyásolni fogja a kohéziós politika helyzetét. Fontosnak nevezte a miniszter, hogy még az EU-költségvetési vitájának megkezdése előtt egyetértés alakuljon ki a kohéziós politikáról az érintettek között.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Bizottság júniusban a költségvetési javaslat bemutatása után nyilvánosságra hozza a kohéziós politika jövőbeni szabályozására vonatkozó elképzeléseit. A biztos szerint az elmúlt évek sikerei azt mutatatják, hogy a kohéziós politika a beruházások fontos uniós eszköze, a következő programozási időszakban a hangsúlyt még inkább a források elköltésének hatékonyságára kell helyezni. A fejlesztési lehetőségeket egyre inkább koncentráltabban, korlátozott számú területekre kell fordítani. A felhasználásra vonatkozó eljárási szabályokat pedig egyszerűsíteni kell európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt.
Danuta Hübner, az Európai Parlament regionális fejlesztésért felelős bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament jó együttműködést folytat a magyar elnökséggel. Rámutatott, hogy az Európai Unió egészének szüksége van a növekedésre, munkahelyteremtésre, szerkezetváltásra, és ezekhez beruházások kellenek. Szeretnék, ha a kohéziós célokra szánt költségvetési forrás a jövőben is legalább annyi lenne, mint eddig volt.
Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarországon a kohéziós források hozzájárulnak a csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, köztük a hulladékgazdálkodáshoz és ivóvízkezeléshez, a szennyvízelvezetéshez, továbbá a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, a versenyképességhez.
MTI
