TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon. Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizheti.

A módosítás szerint a jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni, miután az Ab bírálta a korábban elfogadottak visszamenőleges hatályát is. Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az Ab által kijelölteknek.

Skandallumok, amelyek megrázták a cégvilágot

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára nem nyilatkozott arról, hogy a kabinet támogatja-e az előterjesztést, mint fogalmazott, a kabinetnek nem volt lehetősége azt megtárgyalni. A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltakna az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét.

Ez utóbbit azonban többek között Staudt Gábor (Jobbik) vitatta. Ellenzéki képviselők konkrétumokat hiányoltak azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank. Tóth Bertalan (MSZP) azt vetette fel, hogy az ÁSZ ellenőrzési jogát a számvevőszékről szóló jogszabályban is szerepeltetni kellene. Arra is rákérdezett, egyetértett-e a változtatásokkal az Európai Központi Bank.

Tállai András erre úgy felelt: mivel képviselői javaslatról van szó, a kormánynak nem volt egyeztetési kötelezettsége az európai pénzintézettel. Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el első ízben a jogszabályt, kivételes eljárásban, ám azt Áder János államfő nem írta alá, hanem március 9-én az Ab-hez küldte. A testület március végén állapította meg a jogszabály egyes passzusainak alaptörvény-ellenességét.

MTI

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.