Elfogadta a kormány azokat a terveket, melyek szerint jövőre bevezetik a vagyonadót hazánkban, ugyanakkor emelkedik a személyi jövedelemadó sávhatára. A kabinet szerint az emberek 90 százaléka jól jár a változásokkal, a legnagyobb nyertesek az átlagkeresetűek lesznek.
Hogy megérje dolgozni
"A kormány célja, hogy többen, nagyobb hatékonysággal, többet termeljenek, ezzel csökkenhet az ország adósságállománya. Azt szeretnénk elérni, hogy érdemes legyen dolgozni, munkából élni" - vázolta fel a 2010-as adótervek fő vonalait a pénzügyminiszter. Oszkó Péter szerint ezt a személyi jövedelemadó átalakításával kell kezdeni, ami már az idén elindult, jövőre pedig folytatódni fog.
A kormány további célja egy átlátható, összehasonlítható adórendszer kialakítása, ezt szolgálja az úgynevezett szuperbruttósítás, aminek segítségével a munkavállalók össze tudják majd hasonlítani, mennyit keresnek, és abból mennyit adóznak.
Az szja alsó sávhatára januártól 5 millió forintra emelkedik majd a kormány tervei szerint, a pénzügyminiszter szerint ebbe az emberek 90 százaléka bele fog tartozni. Ők 2010-től 17 százalékos adókulcs alapján adóznak majd.
A különböző jövedelemkategóriákban eltérő lesz majd, hogy mennyit vihetnek haza havonta az adózók: a minimálbér esetében jelenleg is minimális az adóterhelés, ezért ott mindössze ezer forint körül lesz a nettó pluszjövedelem. "Legjobban az átlagkeresetűek járnak, nekik havonta 15 ezer forinttal több marad a zsebükben, azaz éves szinten egy-másfél havi munkabért kapnak pluszban" - fejtette ki a miniszter.
Jelenleg az adóék Magyarországon az átlagbér esetén 54 százalék, azaz az állam a fizetésünk több mint felét vonja el, ezzel hazánkban világviszonylatban is az egyik legmagasabb az elvonás. Oszkó Péter szerint ez jövőre 45 százalékra csökkenhet a tervezett intézkedéseknek köszönhetően. Szintén magas, 71 százalékos a marginális adóterhelés, ami azt jelenti, hogy az átlagbér feletti jövedelem majdnem háromnegyede az államkasszában landol. "2010-től a tervek szerint 200 ezer forintos jövedelemhatárig alig vesz majd el az állam pluszpénzt, ez pedig többletteljesítményre motiválja a dolgozókat" - vélekedik a pénzügyminiszter.
Jön a vagyonadó
A kormány elfogadta azt a javaslatot is, mely szerint 2010-től hazánkban is bevezetik a vagyonadót, melyet az ingatlanok esetén 30 millió forintos értékhatártól kell majd fizetni. Az adó mértéke 30 és 50 millió forint között 0,35 százalék, felette pedig 0,5 százalék lesz évente.
"Jelenleg önkormányzati adóként létezik az ingatlanadó, a lakások 45 százaléka után kell fizetni évente átlagban 15 ezer forintot. 30 millió forint alatt ez jövőre is megmarad, azaz az önkormányzatok kivethetik ezt az adót, 30 millió forint felett pedig ennek értéke levonható lesz a vagyonadóból" - ismertette a miniszter.
A vagyonadó esetében kedvezményeket kaphatnak például a nagycsaládosok és a nyugdíjasok: utóbbiaknak a minimálnyugdíj kétszereséig egyáltalán nem kell vagyonadót fizetniük, felette pedig halasztást kérhetnek. A vagyonadót az APEH fogja beszedni, mindenkinek magának kell majd bevallania, de lesz egy értékövezeti besorolás, mely alapján mindenki eldöntheti, hogy a lakása többet ér-e 30 milliónál.
Egyelőre ingatlanonként lesz kivetve a vagyonadó, azonban a későbbiekben elképzelhető, hogy majd azoknak is fizetni kell, akiknek több 30 milliónál kisebb értékű ingatlanjuk van, melyeket mondjuk bérbe adnak, és jelentős jövedelemre tesznek így szert. Az ingatlanok esetében a tulajdonosoknak a tulajdoni részesedésük arányában kell majd megfizetni az adót, az állami, önkormányzati és egyházi ingatlanokra nem vonatkozik a vagyonadó - tette hozzá Oszkó Péter.
A vagyonadó csak a regisztrált, nyomonkövethető vagyontárgyakra fog vonatkozni, azaz az ingatlanok mellett az autókra, vízi- és légi járművekre.
Csak a céges ingatlanokra lesz haláladó
A természetbeni juttatások területén a kormány azt próbálta megvizsgálni, hogy melyek azok, amik nem működnek elég hatékonyan - ismertette Oszkó Péter. A kedvezményes 32 százalékos adókulcs alá kerül majd az üdülési csekk, a melegétel-utalvány, a bérlet és a képzési hozzájárulás, a többi juttatás után pedig 54 százalékot kell majd adózni.
Szakemberek szerint ez a lépés azt jelentheti, hogy akár teljesen eltűnnek az ilyen jellegű juttatások, mivel a munkaadók többsége korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja fenntartani őket, ha többe fog kerülni nekik.
A 2010-es adótervek részeként a kormány csökkenteni akarja az illetékterheket: az ingatlanok esetében a jelenlegi 2, illetve 6 százalékos mértékről 2 és 4 százalékra csökkenhetnek az illetékek. "Ugyanakkor azt elvárjuk, hogy ezt a jelentősen csökkentett összeget mindenki fizesse meg" - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Korábban felröppentek olyan hírek, hogy részben visszahozná a kormány az úgynevezett "haláladót", azaz az örökösödési illetéket, de azt csak cégek öröklése esetén kéne megfizetni. Oszkó Péter ezt annyiban pontosította, hogy csak a cégek ingatlanvagyona után kéne illetéket fizetni, ugyanúgy, ahogy egy cég eladása esetén. Ezzel azt akarják elérni, hogy azok is megfizessék az ingatlanilletéket, akik eddig a cég alá vonták be ingatlanjaikat, hogy kikerüljék az illeték megfizetését.
Hazajön a pénz az adóparadicsomokból?
A kormány tervei között szerepel, hogy az adóparadicsomokba menekített pénzt is megadóztatná, bár ebbe korábban már több országnak beletört a bicskája. Oszkó Péter szerint egyrészt azt kell elérni, hogy a cégek ne akarják kivinni az itt szerzett vagyont, másrészt pedig amit már kivittek, azt hozzák vissza. Éppen ezért a kormány 30 százalékos büntetőadót vetne ki azokra az itthon szerzett vagyonokra, amiket egy adóparadicsomba utalnak ki.
A másik problémára a tervezett megoldás, hogy olyan szabályt akarnak hozni, mely szerint ha egy magyar társaságnak adóparadicsomban van cége, akkor annak eredményét a magyarországi adóalapba be kelljen számítani, ettől azt várják, hogy az eddig kiáramlott pénz is visszaszivárog.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
