A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa 913,2 millió euró (1,1 milliárd dollár) újabb hitelrészlet átutalásáról döntött Romániának - közölte az IMF. A folyósítás a döntés után azonnal megtörtént a kormány újabb takarékossági intézkedéseinek a hatására.
A román alkotmánybíróság egy hete pénteken az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány és a parlament által korábban már elfogadott takarékossági csomag egyes részleteit, így a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Miután ezért veszélybe került az IMF hitelrészletének kiutalásáról szóló döntés, a román kormány 24 százalékra emelte az áruforgalmi adót (áfa) a korábbi 19 százalékról július 1-jével. A kormánynak az idő szűkössége miatt sürgősségi rendeletet kellett emiatt hoznia. A takarékossági törvénycsomag egy másik intézkedése értelmében 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek.
A 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF. A most átutalt összeggel Románia 10,7 milliárd eurót hívott már a készenléti hitelkeretből. Az idei államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka lesz a tervek szerint. A deficit a takarékossági intézkedések nélkül elérné a 9,1 százalékot.
Az IMF és Ukrajna 14,9 milliárd dollárról szóló előzetes hitelmegállapodást kötött - jelentették be még szombaton, az után, hogy az IMF küldöttsége befejezte június 21-ike óta tartó megbeszéléseit Kijevben. Az IMF igazgatótanácsa várhatóan még júliusban meghozza végleges döntését. A hitelösszeg elmarad az ukrán kormány által várt 19 milliárd dollártól, amiről hónapokon át tárgyalt az IMF illetékeseivel.
Az IMF tavaly felfüggesztette az Ukrajnának szánt 16,4 milliárd dolláros hitelcsomag folyósítását, mert az akkori államfő, Viktor Juscsenko nem volt hajlandó költségvetési megszorításokat bevezetni. Az IMF az új hitel megadásához azt várta, hogy Ukrajna határozottabb lépéseket tegyen államháztartási hiányának a csökkentésére. Az idei GDP-arányos államháztartási hiányt 5,3 százalékra várja a kormány, amely eredetileg 1 százalékponttal kívánta csökkenteni évente a deficitet.
Az IMF-et azonban ez nem elégítette ki, a hiány gyorsabb lefaragását javasolta, jövőre 3,5 százalékra, míg a kormány eredetileg 4,3 százalékos deficitet tervezett. Az IMF elismerte, hogy a feszesebb ütemű hiánycsökkentést csak egy sor népszerűtlen intézkedés árán lehet majd elérni, így a közüzemi díjak emelésével, a nyugdíjak csökkentésével és a nyugdíjkorhatár fölemelésével.
Az ukrán gazdaság várhatóan 5-6 százalékkal nő az idén a tavalyi 15 százalékos visszaesés után, mert emelkedik Ukrajna fő exportcikkei, az acél- és fémtermékek ára, miközben az üzemanyagárak csökkennek, beleértve az orosz földgáz árát.
Az első negyedévben a GDP 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben 2,5 százalékos volt az infláció, a tavalyi 12,3 százalékos évi átlagos drágulás után. Az IMF készenléti hitele nemcsak a költségvetés gondjainak az áthidalását segíti, hanem hozzájárul a befektetői bizalom erősítéséhez is. Erre különösen nagy szüksége van Ukrajnának, miután szerdán indul 1,3 milliárd euróra tervezett eurókötvény kibocsátásának road show-ja az Egyesült Államokban.
MTI
