Az interjú a FAZ pénteki számában jelenik meg. A kilépés "nem lesz egy séta a parkban" az euróövezet számára - fogalmazott Christine Lagarde, de nem is jelenti majd az euró végét - szögezte le.
Az EKB szerint viszont tagok maradnak
Az Európai Központi Banknak (EKB) meggyőződése, hogy Görögország az euróövezet tagja marad - jelentette ki Vítor Constancio, az EKB alelnöke csütörtökön, és egyúttal sürgette az athéni kormányt, hogy mielőbb jusson megállapodásra az ország nemzetközi hitelezőivel.
Az Európai Központi Bank pénzügyi stabilitási jelentését ismertető sajtóértekezletén Vítor Constancio rámutatott, hogy jogilag lehetetlen kizárni egy országot az eurózónából, egy adott ország viszont önként kérheti a kilépést.
"Azt feltételezzük, hogy ez nem fog megtörténni, meggyőződésem, hogy ez nem fog megtörténni"
- fogalmazott az alelnök a Görögország euróövezeti tagságának megszűnését firtató kérdésre válaszolva.
Constancio nagyon nehéznek minősítette a helyzetet, de úgy vélte, hogy a 2007 és 2011 közötti időszakhoz képest Európának most több eszköze van arra, hogy megakadályozza a görög fejlemények fertőző hatásának átterjedését az euróövezet más országaira.
Az EKB megítélése szerint az utóbbi fél év alatt megnövekedett politikai bizonytalanság miatt jelentősen emelkedett annak a kockázata, hogy Görögország nem tudja törleszteni államadósságát. A görög bankszektorból jelentős mértékben vonták ki betéteiket a tulajdonosok, az ország nem képes a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozni magát és vagyonának minősége is romlott.
Az EKB sürgeti Görögországot, hogy jusson megállapodásra hitelezőivel, mert ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy rontja a finanszírozási feltételeket az euróövezet többi tagállamának számára.
A pénzpiacok reagálásai eddig jelentéktelenek voltak a görög eseményeket illetően, de ha nem jutnak gyorsan dűlőre a strukturális reformok végrehajtásának szükségességéről, az euróövezet más veszélyeztetett országainak esetében emelkedhetnek a kockázati prémiumok - figyelmeztetett az EKB alelnöke.
Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség határára sodródott országnak.
A tárgyalások helyzetéről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot egész héten. Miközben a görög vezetők, élükön a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, azt bizonygatják, hogy célegyenesbe értek a tárgyalások, a hitelezők képviselői, köztük Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, arra figyelmeztettek, hogy a megállapodás megkötéséhez még sok munkára van szükség.
MTI
