A Magyar Nemzeti Bank közzétette első negyedéves pénzforgalmi statisztikáját, amely azért különösen érdekes mert végre éves bázison láthatjuk, hogy mit okozott az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségének tavaly februári bevezetése.
Mivel az MNB mérlegéből tudjuk, hogy a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2013 eleje óta komoly növekedésnek indult, így sejtésünk azért lehetett, hogy Magyarországon az emberek szeretik, vagy legalábbis rákényszerültek a „papíros” fizetésre.
A pénzforgalmi statisztikából most az is kiderült, hogy az idei év első három hónapjában a kivett pénz mennyisége 1540 milliárd forintra nőtt, amely a tavalyi év hasonló időszakához képest 8,3 százalékos növekedés. Ezzel szemben ha kis mértékben is (0,2 százalékkal), de csökkent a kivételek száma. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy az átlagos felvétel összege emelkedett, méghozzá a 2014 eleji 56 860 forintról 61 694 forintra. Ez betudható többek között annak, hogy az ingyenes készpénzfelvétel csak havonta két alkalomra szól, tehát érdemes tudatosabban tervezni a felvételeket.
Persze annak a ténynek, hogy ha valaki pénzt vesz föl, akkor vélhetően nagyobb összeg lesz nála mint tavaly, bizonyára nagyon örülnek azok, akik az ATM-ek körül keresnek könnyen kirabolható áldozatot.
Vannak pozitív folyamatok is
Bár a készpénzfelvétel 8,3 százalékos növekedése jelentős, a kártyás vásárlások ennél jóval nagyobb ütemben, 18,2 százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest és megközelítették az 580 milliárd forintot. Ha összeadjuk a felvett pénz mennyiségét a kártyás fizetések összegével, akkor kiderül, hogy utóbbi aránya a teljesen belül 27,3 százalék, vagyis körülbelül ilyen arányt képviselhet a kereskedelemben a kártyás fizetés aránya. Azért körülbelül, mert a kivett pénz nem feltétlenül a tárgy-negyedévben kerül a boltokba, ráadásul a gazdaság egy igen nagy „fekete” szeletére nem látunk rá.
Tavaly az első negyedévben ez az arány 25,9 százalék volt, tehát a javulás érzékelhető.
A kártyás fizetések iránti növekvő igényt persze a kiskereskedelemben is igyekeznek kiszolgálni. A fizikai elfogadóhelyek száma 4,5 százalékkal nőtt, míg az interneteseké 49,5 százalékkal. Ez utóbbi nem véletlen, hiszen azt a KSH kiskereskedelmi statisztikájából tudjuk, hogy az online kereskedelem szárnyal Magyarországon.
Annak ellenére, hogy nő az igény a készpénzfelvétel iránt, az ATM-ek száma 100 darabbal csökkent egy év alatt és március végén 4782 darab működött az országban.
Menekülünk a bankokból?
Az idei év első három hónapjában is folytatódott a bankszámlák számának csökkenése. Forint és devizaszámlákból összesen 10,37 millió darab volt az országban, amely 241 ezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A devizaszámlák száma egyébként enyhén növekedett, így nem nehéz kitalálni, hogy a forintoké még nagyobb mértékben esett vissza.
A bankkártyák száma „csupán” 54 600 darabbal esett vissza, 8,86 millió darabon állt a negyedév végén. Ebből érintésnélküli technológiával 3,92 millió rendelkezik.
A bankszámlák és a bankkártyák számának csökkenésében tapasztalható eltérés miatt néztük meg korábban, hogy az egyes bankoknál megéri-e összeköltözteti a számlákat.
Az első negyedéves adatok visszaigazolták tehát, hogy a bankrendszer sarcolása és az ingyenes készpénfelvétel miatt sokan fordultak el az elektronikus fizetési formáktól, mialatt persze a lakosságnál maradó pénz növekedése és a kiskeredekdelem gyorsulása utóbbinak is lendületet adott. Most örülhetünk igazán az online pénztágépeknek, hiszen ennek köszönhetően a nehezebben követhető készpénz-mozgásra is jobban rálát az adóhatóság.
mfor.hu
