A ház szerint a magyar jegybanki alapkamat a jelenlegi 1,35 százalékról az újabb enyhítési ciklus végére 1,00 százalékig csökkenhet, de a cég londoni elemzői nem zárják ki az ennél alacsonyabb MNB-kamatmélypontot sem.
A JP Morgan közgazdászai hangsúlyozzák: várakozásuk szerint az MNB - bár egyértelmű jelzést küldött a piacnak arról, hogy az alapkamat jelentősége csökkent, és inkább nem konvencionális monetáris eszközök használata várható - mégis hajlik majd a további kamatcsökkentések megfontolására, ha az euróövezeti jegybank (EKB) kiterjeszti mennyiségi enyhítési ciklusát, és ha a növekedés vagy az infláció negatív meglepetést okoz.
A JP Morgan elemzői közölték: a magyar gazdaság növekedésére és az inflációra egyaránt lefelé ható kockázatokat látnak.
A ház jelenleg érvényes prognózisa azt valószínűsíti, hogy az EKB decemberben 0,10 százalékponttal csökkenti betéti kamatát, eszközvásárlási programjának keretösszegét 10 milliárd euróval havi 70 milliárd euróra emeli, a program futamidejét pedig három hónappal, 2016 decemberéig kiterjeszti.
A JP Morgan londoni elemzői már korábbi előrejelzéseikben is kifejtették azt a véleményüket, hogy ha mindez megtörténik, az növelné a közép-európai EU-gazdaságok jegybankjainak hajlandóságát a negatív előretekintő reálkamatok elfogadására, és ennek alapján tovább enyhíthetik monetáris politikájukat.
A cég csütörtöki előrejelzésében közölte, hogy az általa korábban becsült 2,8 százalék helyett az idén 2,6 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, jövőre pedig 2,3 százalékra tovább lassuló növekedéssel számol. A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor 2017-re már 2,7 százalékra visszagyorsuló magyar GDP-növekedést jósolnak.
A ház a jövő évi magyar növekedési előrejelzésére is mindazonáltal lefelé ható kockázatokat lát, két okból: az egyik a Volkswagen-botrány, a másik az a lehetőség, hogy a kínai gazdaság lassulása hatással lehet a német gazdaságra.
MTI
