Az MTI-t tájékoztatva a magyar biztos kiemelte: az OECD és az Európai Bizottság erre irányuló többéves erőfeszítéseinek jelentős súlyt adott a G20 csoport londoni csúcsértekezlete, amely kijelentette, hogy a banktitok időszaka véget ért, és jelezte, hogy a résztvevő országok készek szankciókat is alkalmazni az együttműködésre, az információcserére nem hajlandó országokkal, területekkel szemben.
Kovács László elismerését fejezte ki az OECD sokéves erőfeszítéseiért és tájékoztatást adott az Európai Bizottság legújabb kezdeményezéseiről. Jelezte, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a banki megtakarítások adóztatásának hatékonyabb szabályozására, a jelenlegi szabályozásban meglévő kiskapuk bezárására.
Az Európai Bizottság a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás újraszabályozásával arra is lehetőséget kíván teremteni, hogy az adóhatóságok pontosan figyelemmel tudják kísérni saját országuk adófizetőinek más tagállamokban szerzett jövedelmét és hogy a jogos adót be is tudják szedni. Mindkét javaslat májusban kerül döntésre az unió pénzügyminiszteri tanácsa elé.
Április végén az Európai Bizottság újabb javaslatot fog megvitatni, amely a tagállamok közös fellépését hivatott biztosítani annak érdekében, hogy a világ országainak minél szélesebb köre alkalmazza a tisztességes adózás OECD által rögzített szabályait, így az átláthatóságot, az információcserét és a tisztességes adóversenyt.
Az OECD főtitkára és az Európai Bizottság adóügyi biztosa megállapodtak abban, hogy még rendszeresebbé teszik az együttműködést az adóelkerülést segítő banktitok végleges felszámolása érdekében. Elégedetten nyugtázták, hogy az elmúlt hetekben - nyilván az akkor közelgő G20 csúcsértekezlet hatására - több tucat adóparadicsomként számon tartott ország és terület jelezte készségét az együttműködésre, az OECD szabályainak maradéktalan betartására. Egyetértettek abban, hogy közösen kell figyelemmel kísérni a vállalások végrehajtását és annak alapján kell dönteni a további lépésekről.
Kovács László Párizsban részt vett a Francia Iparszövetség konferenciáján is, amelyen a termékhamisítás elleni hatékony fellépés lehetőségeit vitatták meg. Vitaindító beszédében hangsúlyozta, hogy a hamisított termékek forgalmazása nemcsak a szellemi tulajdonjog megsértését jelenti, de komoly veszteséget is okoz az eredeti termékek gyártóinak, a tagállamok költségvetésének és munkahelyeket is veszélyeztet.
Kiemelte, hogy a hamis gyógyszerek, élelmiszerek, kozmetikumok, gyermekjátékok és autóalkatrészek az emberek biztonságát, egészségét, sőt életét is veszélyeztetik. A hatékony fellépéshez nélkülözhetetlen a tagállamok vámszolgálatainak, a vámszolgálatok és más rendészeti szervezetek, valamint a vám és az ipar szoros együttműködése. Elengedhetetlen az együttműködés az Európai Unió és azon országok között is, ahonnan a legtöbb hamisított termék érkezik Európába.
Ezek közül külön kiemelte Kínát, hangsúlyozva, hogy a vámegyüttműködési megállapodás és az évente ülésező vegyes bizottság mérhetően csökkentette a Kínából érkező hamisított termékek arányát. Kifejezte reményét, hogy a januárban aláírt közös akció program végrehajtása további javulást fog eredményezni.
