Amennyiben egy vállalkozás közvetve vagy közvetlenül 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkezik egy másik vállalkozásban, vagy egy tulajdonos mindkét vállalkozásban több mint 50 százalékos mértékű szavazati joggal bír, kapcsolt vállalkozásnak tekintendő.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nyilvántartása szerint közel 50 ezer kapcsolt vállalkozás működik Magyarországon. Esetükben különös figyelmet kap az egymással folytatott ügyletek során alkalmazott árképzés, s amennyiben azok eltérnek a szokásos piaci ártól, azonnal felmerül az adóalap módosításának kötelezettsége, illetve lehetősége.
Az APEH idei vizsgálatai során fokozott figyelemmel ellenőrzi a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat, s azok dokumentálását, hiszen ellenőrzési feladatai között kiemelt helyen szerepel a transzferárak ellenőrzése, azon belül is a nemzetközi ügyletek elszámolásainak áttekintése - hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég sajtóközleménye.
"Az RSM International hálózatából származó információk szerint ez a hangsúlyeltolódás nem egyedi jelenség, hasonló folyamatok figyelhetők meg az Egyesült Államokban, Kínában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában is. Várható, hogy a határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódóan az érintett államok adóhatóságai kölcsönös egyeztetéseket is lefolytatnak majd" - idézi a közlemény Kalocsai Zsoltot, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
A kapcsolt vállalkozások között fennálló minden egyes szerződés, ügylet esetén - ha az adóév során teljesítés történt (ideértve az ellenérték nélküli ügyleteket is) -, 2005 óta úgynevezett transzferár dokumentációt kell készíteni az adott tranzakció áttekinthetősége érdekében. A dokumentáció elkészítésének határideje megegyezik a társasági adó bevallásának időpontjával (június 2.), így ha az üzleti év megegyezik a naptári évvel, még néhány hét áll rendelkezésre erre.
Az adóhatóság 2009 első negyedévében már 125 vizsgálatot folytatott le, amelyek túlnyomó része bírság kiszabásával zárult. Mivel a jogszabályok alapján a társaságok szerződésenként, illetve ügyletenként 2 millió forintig terjedő bírsággal büntethetők, így a nagyobb konszernek esetében a kivethető bírság összességében a 100 millió forintot is meghaladhatja - figyelmeztet a tanácsadó cég. Az adóhatóság a tapasztalatok szerint már nemcsak a dokumentációk meglétét, a tartalmi követelmények teljesülését, hanem azok elkészítésének időpontját is ellenőrzi, s a késedelem esetén sem tekint el a bírság kiszabásától.
A vállalkozások életében - a korábbi évektől eltérően - most nagyon radikális és gyors változások zajlanak le, a szerződő független felek is igyekeznek mielőbb érvényesíteni szerződéses kondícióikban a válság hatásait. Ezek a változások nemcsak az ellenérték módosulásában, hanem egyéb feltételek (fizetési feltételek, garanciális elemek beiktatása stb.) megváltoztatásában is tetten érhetőek. Így nem kerülhető meg, hogy a kapcsolt vállalkozások is felülvizsgálják egymás közötti korábbi szerződéses feltételeiket a korábban kötött szerződés adta keretek között.
Már nem kielégítő az a korábban bevált gyakorlat, amely szerint a kapcsolt vállalkozások szerződéseiket a korábbi tapasztalataik alapján megkötik, majd később felkérnek egy tanácsadót, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelés érdekében utólag készítse el a transzferár nyilvántartásaikat, mintegy alátámasztva az alkalmazott transzferárakat. "A jelenlegi helyzetben valós igényként jelenik meg - amelyet feltételezhetően a későbbi adóhatósági ellenőrzési gyakorlat is alá fog támasztani -, hogy a kapcsolt vállalkozások már a szerződéses kondíciók módosítása során is nemzetközi háttérrel rendelkező tanácsadót vonjanak be" - emelte ki Kalocsai Zsolt.
A társaságok csak bizonyos, a piaci verseny által kevésbé érintett szektorokban tekinthetnek el az árkorrekciótól. A szűkös forrásokkal rendelkező cégek rugalmatlanabbul alkalmazkodnak a piaci kereslet-kínálathoz, az árcsökkentés eszközével csak kényszerből élnek. Azoknak a vállalatoknak azonban, amelyek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, most komoly esélyük nyílik arra, hogy piaci részesedésüket a többiek kárára is növeljék. Az OECD irányelvben meghatározott esetekben (ilyen például a piacra betörés) elfogadott ugyanis a szokásos piaci ártól való eltérés - hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég.
Az RSM DTM szerint a kisebb cégek sem lehetnek nyugodtak, ugyanis az adóhatóság a kis- és mikro-vállalkozások esetén is kritizálhatja a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat. Ennek során különös figyelmet fordít az ingyenes szolgáltatásokra, vagy termékátadásokra (irodaszer, gépjárműbérlet, könyvelés, irodabérlet, közműszolgáltatások, kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó különböző biztosítékok stb.). Megkönnyebbülést jelenthet ugyanakkor e körben, hogy azon kis- és mikro-vállalkozások, amelyeknél a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottjainak létszáma 50-nél kevesebb, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege nem éri el a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, mentesülhetnek a dokumentáció elkészítése alól.
