A piacon egyre többet pletykálnak egy esetleges európai mentőcsomagról Görögország számára. A hírek szerint az Európai Unió tagállamai Németország és Franciaország vezetésével 25 milliárd eurót biztosítanának a bajba jutott országnak, melyet végső esetben felhasználhatna. Közben kiderült, kik a hetek óta tartó adósságválság legfőbb nyertesei.
Megint a hedge fundok jöttek ki jól a dologból
A Financial Times vasárnapi számában arról írt, hogy néhány nagy hedge fund komoly összeget szakított a görög válságon, mivel az alapok jól eltalálták, hogy Görögország problémái komoly eladási hullámot generálhatnak. Emellett a spekulatív befektetők biztosításokat kínáltak az európai bankoknak, melyek éltek a lehetőséggel, hogy elkerüljék a még komolyabb veszteségeket. Mivel Görögország nem dőlt be, így ezeken a biztosításokon nagyot lehetett kaszálni.
"A nemzetközi piacokon néhány - három-négy - olyan alap van, melyek jelentős üzleteket kötöttek a görög válsággal kapcsolatban, és sokat kerestek ezeken" - mondta a Financial Times kérdésére az egyik londoni hedge fund munkatársa. A legtöbben a Paulson & Co. amerikai alapot említették név szerint, a 32 milliárd dolláros vagyont kezelő cég azonban tagadta, hogy jelentős kitettségei lennének Görögországban.
A hedge fundok működése lényegében teljesen szabályozatlan, ezek az alapok bármilyen eszközt vehetnek és eladhatnak, bármilyen cégben szerezhetnek részesedést. Az ilyen befektetési alapok általában többszörös tőkeáttétellel működnek, ezért komoly kockázatot hordoznak magukban. Azonban ez a kockázat a fő vonzerejük is: a többi befektetési lehetőségnél lényegesen magasabb hozamot tudnak kínálni.
A hedge fundokról a válság kitörése óta lehet egyre többet olvasni, sok nemzetközi szakember ezeket a fedezeti alapokat teszi felelőssé a világgazdasági válság kitöréséért a kockázatos ügyleteik miatt. Éppen ezért az utóbbi hónapokban egyre többször vetődött fel annak igénye, hogy valamilyen módon szabályozni kéne ezt a befektetési formát is.
Kemény feltételekkel, de beállnak a görögök mögé
A hétvégén egyébként pozitív hírek láttak napvilágot a görög helyzetről: állítólag az Európai Unió tagállamai Németország és Franciaország vezetésével megtámasztanák a görögöket. Állítólag ehhez állami tulajdonú bankokat is igénybe vennének, melyek görög kötvényeket vásárolnának.
Több német nagybank - köztük a Hypo Real Estate, az Eurohypo és a Deutsche Postbank -, amelyek máris több milliárd euró görög adósságot tartanak, közölték, hogy nem akarják növelni a görög adósságállományt portfolióikban, ám ha Berlin garanciát vállal az egyébként magas hozamúnak ígérkező adósság-befektetésekre, az rábírhatja őket arra, hogy enyhítsenek álláspontjukon - írta a Financial Times vasárnapi számában.
Az utóbbi napokban arról lehetett hallani, hogy az Unió tagországai egy 25 milliárd eurós csomagot raknának össze a görögöknek, azonban ezt az összeget csak végső esetben használhatnák fel, ha már képtelenek lennének finanszírozni az adósságaikat. Az egyetlen feltétel pedig az lenne, hogy a görög kormány tovább faragja le a költségvetés hiányát, mely tavaly a GDP 12,7 százalékára rúgott.
A hétvégén Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is arról beszélt, hogy a görög kormánynak további intézkedéseket kell tennie a hiány lefaragása érdekében, illetve "meg kell értenie, hogy Németország, Belgium vagy Luxemburg adófizetői nincsenek felkészülve arra, hogy a görög gazdaságpolitika hibáit korrigálják".
A görögök egyébként rövidesen tesztelhetik a befektetők bizalmát, ugyanis a közeljövőben 5 milliárd eurós kötvénykibocsátásra készül a kormány. Akkor pedig kiderülhet, hogy egyáltalán hajlandók-e lejegyezni a görög kötvényeket, és ha igen, akkor milyen hozam mellett.
A Goldman Sachs elemzője szerint az is elképzelhető, hogy ha a görögök nem lesznek képesek a piacról finanszírozni adósságukat, akkor az EU tagállamai bilaterális kölcsönök formájában sietnek a segítségükre, ez ugyanis nem ellenkezik az uniós szabályokkal.
Menedzsment Fórum
