Végh Richárd, az MNB piacfelügyeleti igazgatója a jegybank kockázati tőkealap-kezelőkről és alapokról készült elemzését ismertetve kedden Budapesten háttérbeszélgetésen elmondta: a tanulmány a szektor 2010 és 2014. június 30. közötti befektetési aktivitását vizsgálja.
A vizsgált időszakban 179 társaság kapott 58 milliárd forint értékű finanszírozást, 2014 harmadik negyedévéig pedig már 271 befektetést hajtottak végre a kockázati tőkealapok 72 milliárd forint értékben és 8 milliárd forint kölcsönt is nyújtottak. Az átlagos befektetési érték 294 millió forintra nőtt 2014 harmadik negyedévére. Az indikatív ajánlatok feléből lett üzletkötés, ami megfelel a nemzetközi tendenciának.
A kockázati tőkealapok forrásgyűjtéseinek és befektetéseinek bő 70 százaléka a Jeremie alapokhoz kapcsolódik, döntő hányada így uniós forrás, az intézményi befektetőktől - például a nyugdíjalapoktól - kevés forrás érkezik. A források legnagyobb hányadát (58,52 százalék) kormányzati szervek bocsátják rendelkezésre, őket a (döntően állami hátterű) bankok (18,01 százalék) és a magánbefektetők (10,48 százalék) követik.
A kihelyezések gyakoriságukat és a befektetési volument tekintve is néhány ágazatban koncentrálódnak, darabszám szerint a befektetések 57 százaléka és az ügyleti érték 63 százaléka az élettudományok (például biotechnológia, gyógyszerkutatás), az IT jellegű és más elektronikai fogyasztási cikkek, egyéb fogyasztói szolgáltatások valamint az üzleti és ipari szolgáltatások ágazataiba irányultak.
A legtöbb befektetés start-up cégekbe történt, amiben szerepe volt annak, hogy a Jeremie program ezekre fókuszált. A befektetések számát és volumenét tekintve is szembetűnő a magvető (seed, induló) szegmensbe irányuló befektetések alacsony mértéke.
A finanszírozási formákat tekintve a tőkebefektetés dominál, amit a Jeremie programok kiírási feltételei is erősítettek, és ami nemzetközi viszonylatban is jellemző. A tranzakciók számát tekintve kimagaslóan nagy a 100 millió forintot meg nem haladó ügyletek aránya, míg a befektetések értéke alapján már a 100 millió forintot meghaladó tranzakciók dominálnak.
A teljes kockázati tőkealap-kezelői szektorban 2010-től 2014 első félévéig 50 befektetést zártak le, amiből a Jeremie-hez 12 köthető. A Jeremie alapok eddig 2 sikeres exitet valósítottak meg, emellett 10 leírásra került sor. Az igazgató elmondta: a nemzetközi tapasztalatok szerint e kockázatos iparágban tíz befektetésből általában kettő lesz sikeres, utóbbiak hozama azonban olyan magas, hogy kompenzálják a többi befektetés veszteségét.
Az exit ügyletek darabszáma alapján a kiszállások 62 százaléka úgynevezett trade sale volt, vagyis a portfóliótársasággal azonos ágazatban tevékenykedő stratégiai befektetőnek értékesítették a részesedést.
Az MNB az elemzés nyomán az iparágban nem látott szükségesnek azonnali intézkedéseket. Mint megállapították, a 2,43 százalékos alapkezelési díj meghaladja a nemzetközi szinten tipikus 2 százalékos értéket, figyelembe kell azonban venni, hogy a hazai alapok mérete nemzetközi összehasonlításban kicsi. A másik fő költségnem, a sikerdíj igazodik a jellemző nemzetközi értékhez, 20 százalék.
A Jeremie alapok jegyzett tőkéje a 2014. június végi adatok szerint 136 milliárd forint, amit még nem helyeztek ki teljesen. Ebben az elemzés szerint szerepe lehet, hogy az alapok kizárólag tőkét emelhetnek és korlátozott a befektetési periódusuk.
Az MNB megkérdezte a piaci szereplőket is, akik szerint nem tekinthető piackonformnak a befektetési periódus korlátozása valamint az, hogy az alapok nem vásárolhatnak részesedést. A korai, magvető fázisú befektetéseknél, az egyetemi (spin-off) környezet megteremtésére pedig további ösztönzők, kormányzati lépések szükségesek - állapítja meg az elemzés.
MTI
