Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke is hiányolta, hogy nem született széleskörű megállapodás az államháztartás átalakításának fő irányairól, az állam jövőbeli feladatairól. Hangsúlyozta: Magyarországnak nincs más választása, mint a konvergenciaprogram végrehajtása és az euró bevezetése, de felhívta a figyelmet az ezzel járó növekedési áldozatra, a szigorú maastrichti kritériumok felzárkózást lassító hatására, valamint az önálló monetáris politika megszűnésének kockázataira.
Kupa Mihály kifejtette: az államháztartás kiadási oldalának lefaragása restrikciós lépések melletti reformkezdeményeket jelent. A restrikciót, a befagyasztásokat a volt pénzügyminiszter helyesnek tartotta, így nem értett egyet a tartalékok egy részének negyedéves felszabadításával.
Erdei Tamás egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a program, illetve az ebben vállalt reformok alapvetően pénzügyi és nem társadalmi, vagy gazdasági konvergenciát jelentenek. Az államháztartás alrendszereinek működésén mindenképpen változtatni kellett - mondta, de kockázatosnak nevezte, hogy az átalakítás megkezdése előtt nem született döntés a pontos célokról. Így óriási hibák történhetnek - figyelmeztetett Erdei Tamás.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a maastrichti kritériumok kritikáival összefüggésben arra hívta fel a figyelmet: mindig csak olyan országok kritizálnak,amelyek messze állnak teljesítésüktől.
