Látványosan nőtt az illetékbevétel

Makró Adózási szabályok, tudnivalók

2008. január 15. 15:49

Tavaly közel 145,9 milliárd forint illetékbevételt szedett be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), ebből mintegy 15,2 milliárd forintot decemberben - derül ki az adóhatóság honlapján közzétett statisztikákból. Egy évvel korábban ilyen jogcímen 111 milliárdot szedett be az adóhivatal.

A Pénzügyminisztérium nyilvántartása szerint 2006-ban 111,1 milliárd forint volt a költségvetés illetékbevétele, ebből 2006 decemberében 14,7 milliárd forint folyt be. Az illetékhivatalok 2007. január 1-jével integrálódtak az APEH szervezetébe.

A tavalyi illetékbevételek mintegy 63 százaléka (92,252 milliárd forint) a háztartások, mintegy 37 százaléka (53,61 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik. A pénzforgalmi bevétel - ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is - 92,82 milliárd forint volt 2007-ben.

A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (105,8 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (20,7 milliárd forint) kapcsán keletkezett. A háztartások ezen a két címen mintegy 58,2 milliárd, illetve 47,6 milliárd forint illetéket róttak le, de az MDF által haláladóként emlegetett öröklési illeték is sok pénzt, 11,45 milliárd forintot vett ki a lakosság tárcájából. Ajándékozási illetékre több mint 2,5 milliárd, bírósági eljárási illetékekre több mint 2,1 milliárd, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 762 millió forintot költöttek a háztartások.

A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (több mint 47,6 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén közel 3,5 milliárd, bírósági eljárási illeték gyanánt mintegy 1,4 milliárd, államigazgatási eljárási illeték címén 809 millió forintot fizettek ki, míg öröklési illetékre mintegy 158 millió forintot költöttek a vállalkozások.

A tavalyi illetékbevételből közel 82,8 milliárd forintra a központi költségvetés, mintegy 62,8 milliárd forintra az önkormányzatok jogosultak. Budapesten 2007-ben 50,4 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, az összes bevétel több mint harmada. A megyék közül a legtöbb illetéket Pest megyében (15,4 milliárd forint) és Veszprém megyében (4,5 milliárd forint) rótták le a háztartások és vállalkozások. Három milliárd forint feletti illetékbevétellel dicsekedhet Bács-Kiskun megye (3,73 milliárd forint), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (3,35 milliárd forint) és Somogy megye (3,48 milliárd), valamint két város, Debrecen (3,19 milliárd forint) és Miskolc (3,17 milliárd forint) is.

MTI/Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.

Mikor jön el a jobb világ? Percről percre tudósítjuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A dollár uralja a világot – percről percre tudósítottuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A Monetáris Tanács Döntésének hátterét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette.

Meghozták a nagyon fontos döntést Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.