Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője jelezte: a devizahiteleseket segítő program elindítását ugyan nem hátráltatja, a megalapozott döntést azonban nehezíti annak a rendeletnek a hiánya amely szabályozná, hogy az árfolyamrögzítés lejárta után mennyivel emelkedhet a havi törlesztőrészlet.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló, június 28-án kihirdetett törvény megfogalmazása szerint a kormánynak rendeletben kell szabályozni "a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét."
Az "aránytalanul magas" mértékről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője még augusztus 2-án azt mondta: a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014 végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában.
A kommunikációs államtitkárság válasza szerint: a törvénynek megfelelően szükségesek jogszabályok időben megszületnek, a kormány szándéka, hogy a kiszámíthatóság érdekében legfeljebb 15 százalékos növekedéssel lehessen kalkulálni 2015-től azoknak, akik az árfolyamrögzítéssel éltek.
A törlesztőrészletek emelkedésének százalékos rögzítése egyben azt is jelentheti, hogy a frank árfolyam emelkedésével a futamidőt kell lényegesen megnyújtani, ez azonban csak korlátozottan lehetséges.
A svájci frankban, euróban és japán jenben lakáshitellel bíró ügyfél augusztus 12-től kérheti a bankjától az árfolyam rögzítését. A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forinton rögzítik a programban résztvevőknek.
MTI
