Lettország: nem leszünk a következő Ciprus

Makró Lettország

2013. március 22. 16:07

Lettország kizárja annak a lehetőségét, hogy az euróövezethez való csatlakozása után beáramló orosz tőke második Ciprussá változtatja az országot.

"Távol állnak a valóságtól azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Lettország lehet a második Ciprus, mert a lett bankrendszer mérete és a gazdaságban betöltött szerepe teljesen más" - hangsúlyozta egy pénteken kiadott közleményben Kristaps Zakulis, a lett pénzügyi felügyelet (FKTK) vezetője.

Kristaps szerint míg Cipruson a pénzügyi szektor a hazai össztermék (GDP) 40 százalékát adja, addig Lettországban ez az arány mindössze 3-3,5 százalék, és nem kell tartani masszív tőkebeáramlástól. Ennek ellenére az FKTK a héten felszólította a lett bankokat, hogy a ciprusi válság fényében vizsgálják meg alaposabban ügyfélkörüket és forrásaik minőségét.

Az IMF és az EU korábban figyelmeztette Lettországot, hogy a devizakülföldiek betéteinek magas aránya a lett bankrendszerben felvetheti a pénzmosás lehetőségét. A lett bankrendszer 12 milliárd latos (17 milliárd euró) betétállományának mintegy fele nem helyi illetőségűek kezében van, és az összeg 2012 óta 20 százalékkal nőtt.

Az IMF adatai szerint a külföldiek betéteinek 90 százaléka Oroszországból és a volt Szovjetunió más utódállamaiból érkezett a 2,2 millió lakosú Lettországba, ahol a lakosság mintegy 27 százaléka orosz nemzetiségű. Lettország 2014. január 1-én kíván csatlakozni az euróövezethez.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

Meglepő? Keveselljük a fizetésünket

A munkavállalók fele elégedetlen a fizetésével, a többségük egy éven belül munkahelyet váltana annak ellenére, hogy szűkültek a piaci lehetőségek.

Ebben a hidegben megfagytak az üzemanyagárak is

Nem változik a nagykereskedelmi ár, így a fogyasztói árban sem lesz nagy változás.

Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e

A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete.

Magyar Péter egy lengyel diszkontáruházban járt, és előállt egy gazdaságpolitikai elképzeléssel

A Tisza Párt vezetője a lengyelországi Katowicében járt, és összevetette az ottani árakat a hazaiakkal. Fogyasztásélénkítő javaslatcsomaggal is előállt az ellenzéki vezető.

Kiderül a magyar pénztárcák legújabb „titka”

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatót ad az államháztartás október végi helyzetéről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig a szeptemberi kereseti és a harmadik negyedéves beruházási adatokat teszi közzé.

A nyugdíjasoknak is üzent Varga Mihály pénzügyminiszter

A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap reggel a közrádióban.

Hogyan szerepelt a forint hosszú távon? És az euró? Hát a dollár? Vagy éppen a zloty és a korona? – A hét ábrája

Hosszú távon nemcsak az euróval és a dollárrel szemben értékelődött le a forint, hanem a régiós versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is drágább lett.